Születésnapi levél – Meczner Jánosnak
Meczner Jánosnak Hála áldozatos és fáradhatatlan tevékenységednek a magyar bábszínházi kultúra – méltóan a nagy elődökhöz – ismét a világ élvonalába tartozik. Ezt igazolják a nemzetközi fesztiválok sikerei, valamint az a tény, hogy színházi világ olyan jeles képviselői is, mint Garas Dezső vagy Alföldi Róbert rendszeresen közreműködnek előadások létrehozásában. (Kadelka László)
Drága János!

A mély és valódi barátság nem azon múlik, hogy naponta, vagy hetente milyen gyakran hangsúlyozzuk a másik iránti tiszteletet és megbecsülést.
Te különben sem vagy az a haverkodós alkat.

Most sem hoznám a nyilvánosság elé a születésnapodat, ha ez nem társulna – a szívednek oly kedves másik születésnaphoz. Immár húsz éves lett édes gyermeked, a báb-művész oktatás, amelynek nemcsak szülője, lelkes és szakszerű istápolója vagy, hanem sikeresen integráltad a tanítványokat a magyar színház világába.

 
De tartsunk egy kis rendet – nem ment ez oly simán, mint ahogy ez kívülről látszik. Az ELTE magyar-történelem-művészettörténet szakának elvégzése után szerzett rendezői diplomával a zsebedben a sors olyan színházakhoz „terelt”, amelyeket – pestiesen szólva „kihúztak” alólad. A győri Kisfaludy Színház, a Népszínház ahol rendezői, majd főrendezői teljesítményeddel kiérdemelted, hogy az Arany János Színház igazgatója légy. Ott jó gazdaként sikerült elérned, hogy a lepusztult épületet felújítsák, korszerűsítsék, így irányításoddal nemcsak egy gyönyörű, de szakmai szempontból is kitűnő színház született.

„Természetesen” ez rögtön szemet szúrt sok új színházra vágyó pályatársadnak – meg is született a döntés: „Minek Gyerekszínház? Szüntessük meg, a feladatát – természetesen plusz pénzért – osszuk szét a többi színház között”. Ezt a színházat is kihúzták alólad. De „természetesen kárpótoltak”. Miután olyan sikeresen levezényelted a korábbi építkezést, megbíztak – a még nem lévő – Tivoli Színház igazgatásával. A moziból – ahol a szocialista időkben, Aczél György jóváhagyásával éjszakai vetítéseken, szűk körben láthattuk az egyébként betiltott Tanú-t – színházat varázsoltál, hozzá infrastruktúrát. Mire kész lett, azt is kihúzták alólad és megbíztak az Állami Bábszínház igazgatásával – de, hogy „teljes legyen az örömöd” azt is kettévágták, lett belőle: Kolibri Színház és Budapest Bábszínház.

Nagy múlttú – korábban nagyon sikeres –, de leszálló ágban lévő intézmény feltámasztása a feladat. A háború utáni időszak elszigeteltségében az „arany csapat”, az Állami Népiegyüttes és az Állami Bábszínház jelentette a kapcsolatot a világgal. A hagyomány kötelez – de sokat változott a világ. A televízió és az internet világában ez az ősi műfaj új kihívások előtt állt, ráadásul a bábos művészetet neked is tanulnod kellett. A felismerésed, hogy még élnek a „nagy generáció” tagjai, akiktől meg lehet tanulni az ősi technikákat, arra késztetett, hogy intézményesíteni szükséges az utánpótlás képzését – fiatalítani szükséges. Állhatatosságod meghallgatásra lelt a Színház-és Filmművészeti Egyetemen – immár huszadik születésnapját üljük a bábművész képzésnek.

Hála áldozatos és fáradhatatlan tevékenységednek a magyar bábszínházi kultúra – méltóan a nagy elődökhöz – ismét a világ élvonalába tartozik. Ezt igazolják a nemzetközi fesztiválok sikerei, valamint az a tény, hogy színházi világ olyan jeles képviselői is, mint Garas Dezső vagy Alföldi Róbert rendszeresen közreműködnek előadások létrehozásában.

A privát és szakmai születésnap alkalmából,

Isten Éltessen!

Kadelka László

2016-01-03 00:50:00