Rómeó és Júlia – Egerben
A Gárdonyi Géza Színház február 27-én mutatja be Shakespeare egyik legismertebb drámáját, a Rómeó és Júliát. A díszletet a Nemzet Művésze, a Jászai- és Kossuth – díjas Érdemes művész Székely László, a jelmezek Pilinyi Márta tervezte, az előadást rendezte Blaskó Balázs.
 
Talán a legismertebb és legtöbbet játszott Shakespeare mű. Számtalan színpadi változat, film, musical, balett- és táncjáték dolgozta fel a veronai szerelemesek történetét. Ki ne emlékezne a színház és film szerelmesei közül Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva fantasztikus hevületű kettősére, vagy Franco Zeffirelli perzselő atmoszférájú, legendás filmjére. Nincs évad, hogy fel ne tűnne a magyar színpadokon is a tragikus szerelemi történet valamilyen műfaji formája. Színházunk 1998-ban játszotta utoljára Beke Sándor rendezésében, Nagy András és Kalmár Zsuzsa főszereplésével. A mostani, 2015. február 27-én elérkező bemutató alkalmával 17 év múltán kerül újra az egri színház nézői elé.
Az „avoni hattyú” (Shakespeare) történetének örök üzenete: nem virágozhat ki élet a gyűlöletből. Generációk (országok, nemzetek) felhalmozott és elevenen tartott ádáz gyűlölködése elpusztíthatja a jövőt. Csak a belátás, értelmes megbékélés adhat reményt a fiatalság életlehetőségeinek (szerelem, szeretet, tehetség) kibontakoztatására.
Álljon itt irányadóként a tragédia baljós prológja:

A szép Verona tárul itt elénk,
Hol két jeles család vetélkedett.
Ős gyűlölségük új csatákon ég,
És polgár-vér szennyez polgár-kezet.
Vad vérükből egy baljós pár fakadt:
Gonosz csillagzatok szülöttei.
E két szerelmes sírja lesz a hant,
Mely a csaták vasát elföldeli.
Szerelmük eljegyezte a halál,
Mert szüleikben lángol a harag
S le nem lohad, még el nem vész a pár
Erről regél e kétórás darab.
Néző, kérünk, hibákra most ne nézz!
Így lesz az is, mi csonka még: egész.

(Mészöly Dezső fordítása)

Blaskó Balázs
rendező

 
 
 
 
 
 
 
 
William Shakespeare

RÓMEO ÉS JÚLIA
Tragédia
Fordító: Mészöly Dezső

SZEREPOSZTÁS


Romeo, Montague fia: ENDRÉDY GÁBOR
Júlia, Capuleték lánya: BÁNOVITS VIVIANNE m.v.
Capulet: BALOGH ANDRÁS
Capuletné: DIMANOPULU AFRODITÉ
Montague: KELEMEN CSABA
Montaguené: NAGY ADRIENN
Tybalt, Capuletné unokaöccse: KÁLI GERGELY
Escalus, Verona hercege: VÁRHELYI DÉNES
Mercutio, a herceg rokona, Romeo barátja: NAGY ANDRÁS
Paris, ifjú gróf, a herceg rokona: RADVÁNSZKI SZABOLCS
Benvolio, Montague unokaöccse, Romeo barátja: TÓTH LEVENTE
Dajka, Julia dajkája: SAÁROSSY KINGA
Péter, Júlia dajkájának szolgája: LISZTÓCZKI PÉTER
Lőrinc barát: TUNYOGI PÉTER
Patikárius: FEHÉR ISTVÁN
Baltazár, Romeo legénye: CSATHÓ NORBERT
Sámson, a Capulet ház szolgája: EMŐDI ATTILA
Gergely, a Capulet ház szolgája: OLÁH BALÁZS
Ábrahám, a Montague ház szolgája: NAGY CSABA
János barát: SCHLÉGL ANDRÁS
Páris apródja: MÁKOS ATTILA
Első őr: SISKA ROLAND
Második őr: OROSZ KRISZTIÁN
Harmadik őr: APOSTOL CSABA

GG Tánc Eger
Polgárok, szolgák, rokonok

Rendező: BLASKÓ BALÁZS
Díszlettervező: SZÉKELY LÁSZLÓ
Jelmeztervező: PILINYI MÁRTA
Fordító: MÉSZÖLY DEZSŐ
Zenei munkatárs: ALDOBOLYI NAGY GYÖRGY
Súgó: SZECSKÓ ANDREA
Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA
Rendezőasszisztens: IVÁDY ERIKA

Bemutató: 2015. 02. 27.

2015-02-27 08:20:00