Kelemen László 1762 - 1814 az első magyar színigazgató
Megszűnik a Várszínház
Kelemen László , 1762. július 26.-án született és ebben az évben 200 éve halt meg. Az első magyar színigazgató, aki társulatával 1790. október 25-én a VÁRSZÍNHÁZban tartotta az első magyar-nyelvű előadást. A Magyar Színjátszás bölcsője 224 év után megszűnik, a miniszterelnökség költözik az épületbe.
Kelemen László (Kecskemét, 1762. július 26. – Csanádpalota, 1814.december 24.) az első magyar színigazgató, színműíró.

Kelemen Mihály nemes származású kántor és Török Anna (makói származású) fia. Jogi pályára készült, és 1788-ban végezte tanulmányait.
Röviddel az ügyvédi oklevél megszerzése után Grassalkovich Antal gödöllői birtokán helyezkedett el. Az állás szép jövedelemmel járt, így némi vagyont is szerzett. A tanult, művelt ifjú közmegbecsülésben részesült, és a vagyonosabb polgári osztálynál is szívesen látott vendég volt. Még mint jurátus Budán Balogh János királyi tanácsos házánál is megfordult, és ennek tanácsára utazott külföldre.
Innen visszatérve, keserűen tapasztalta a magyar nemzetet szokásaiban, nyelvében, érzésében elidegenedettnek, elmaradottnak. Látta Európa főbb városainak színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti öntudatra. Ettől kezdve egy állandó színház alapítása foglalkoztatta.

Kelemen László szobra a színház előcsarnokában
 
II. József kalapos király hírhedt nyelvrendelete nem csupán a nyelvújítási mozgalomnak adott viharos sodrást, de Bessenyei György a magyar tudós társaság életre hívását szorgalmazta, szállóigévé vált: „Egy nemzet sem tehette eddig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga nyelvébe bé nem húzta”. Kazinczy Ferenccel mozgalom indult a magyar nyelv ápolására, terjesztésére, pallérozására. Az irodalom magyarul, a nép nyelvén bontogatta szárnyát, így a legfőbb cél, a nemzeti irodalom és a nemzeti színjátszás megteremtése lett.

Kelemen László nemcsak álmodozott a nemzeti színjátszásról, de jogi végzettsége révén tudta, hogy az országgyűléshez kell folyamodni játszási engedélyt. Amikor a tisztelt testület protonótáriusa felolvasta a teátrális társulat alakítására a kérelmet, üdvrivalgás tört ki:” Éljen Kelemen László! Éljen! Ez az igazi magyar, ő a nemzet dicsősége! Ő a magyar nyelv megmentője!” Az országgyűlési felhatalmazással Kelemen László vezetésével 1790. szeptember 1-jén megalakult az első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság. A magyar színjátszás születésnapja 1790. október 25. Ekkor mutatták be nagy sikerrel a budai Várszínház ban Simai Kristóf Igazházi című darabját. Két nappal később, szintén teltházban megismételték a pesti Rondellában.
A második előadás után – a konkurenciától tartva – a német színháztulajdonos visszavonta a játszási engedélyt. A kényszerszünet alatt Kelemen László ráakad egy faépítésű raktár¬épületre, a Reischl-házra, amelyet saját költségén bérbe vesz. Itt négy esztendeig – 1792. május 5-től 1796. május 6-ig – működtek; 144 bemutatóból 449 előadást tartottak.

Az első magyar nyelvű előadás emléktáblája
 
A Várszínház Budapest I. kerületében, a budai várnegyedben található épület. A Szent György téri épületcsoporthoz tartozik (Színház utca 1–3.) A középkorban a ferencesek Szent János-temploma állt itt, amely 1269-70-ben épült, A telket 1693-ban adták át a kármelitáknak. 1725-ben rakták le a templomuk alapkövét, amelynek építése 1736-ra fejeződött be, de csupán 1763-ban került sor a felszentelésére. II. József azonban 1784-ben a rendet feloszlatta. 1786-os budai látogatásának alkalmával személyesen intézkedett arról, hogy színházat alakítsanak ki a kármelita templomból az 1784-ben Budára telepített központi kormányhivatalok tisztviselői karának szórakoztatására.
Kempelen Farkas készítette a terveket. 1787-ben alakították át színházzá. A Várszínház volt az első állandó színház Budán. Ez az egyetlen olyan 18. századi magyarországi színházépület, amely ma is játszóhely.
(!?)

Az udvar a Martinovics-féle összeesküvés után a színészeket a magyar rebellió szítóinak minősítette, működésüket ellehetetlenítette, így a társulat négyévi csodával határos működés után, 1796. április 10-én feloszlott. Kelemen László színtársulatának a továbbiakban Kecskemét, Nagykőrös, Eger, Miskolc, Nagykároly és Nagykálló voltak állomáshelyei. Az újabb sikerek átmenetiek voltak, a hivatalos szervek részvétlensége miatt vállalkozása csődbe ment, magát Kelemen Lászlót az adósok-börtönébe zárták. Segítői ugyan kieszközölték szabad lábra helyezését, de nemcsak az ő és felesége ingóságait von¬ták árverés alá, de a színház teljes fölszerelését is.

A főbejárat
 
Kelemen László kudarc, csalódottság, szenvedés, nélkülözés, bukás után kénytelen volt apja foglalkozását folytatni. Előbb Ráckevén lett kántor, de ott leégett a templom, a parókia és a kántorlak. A makói kanonok 1806-ban meghívta a Maros-parti városba, ahol egy esztendei fizetése készpénzben 100 rhénes forint, 2 öl puhafa, 34 magyar hold szántó, szolgálati lakás kerttel és stóla.
Ráckevén két, Makón három gyermeke született, a héttagú család ellátásához kevés volt a kántori jövedelem, ezért 1812. február 1-jén átköltözött Csanádpalotára, ahol fizetése nagyobb lett, mivel nemcsak kántori, de iskolamesteri teendőket is ellátott. 1814. december 24-én szerencsétlenség érte; szekerének megbokrosodott lovait a részeg kocsis nem bírta megállítani, Kelemen László a kocsiból kiesett, koponyaalapi törést szenvedett, és rövid haláltusa után meghalt.

Évtizedek során a magyar nemzeti színtársulat megteremtőjének még a neve is feledésbe merült. Közel kétszáz éven át nem tudták Kelemen László születésének helyét és idejét sem. Sírját is hosszas keresés után találták meg, a sírt nem gondozták, a korhadt fakereszten neve alig volt olvasható. Ilyen körülmények ellenére, 1888-ban a háromnapos országos Kelemen ünnepségre kerül sor, amely szeptember 7-én Aradon kezdődött. A színházban díszelőadást tartottak helyi és budapesti művészek közreműködésével. Az ünnepség másnap Csanádpalotán folytatódott. A Kelemen László emlékünnepség fővédnöke a nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia volt és férje, Lonovics József főispán. A Kelemen-család leszármazottai, életben lévő leánya, Veronika és unokái Kelemen László sírjára vörös márvány síremléket állítottak. A sírnál Halmai Imre, az ország legfiatalabb színigazgatója szavalta el Váradi Antalnak erre az alkalomra írt ódáját. A koszorúzást követően gyászistentiszteletet tartottak, utána az Országos Színészegyesület a község főterén emlékoszlopot állított. Itt Ecsedi Kovács Gyula mondta el alkalmi költeményét, majd a talapzaton az első koszorút Hollósy Kornélia, az ünnepség fővédnöke helyezte el.

Az épület
 
A csanádpalotai ünnepségről a vendégek Makóra mentek, ahol Major Miklós polgármester fogadta őket. Lonovics főispán és felesége ötven terítékes ebédet adott a meghívottak tiszteletére. Ebéd után Németh János, az aradi színház tenoristája részleteket énekelt a Hunyadi Lászlóból. Este a makói színkörben az Országos Színészegyesület segély- és nyugdíjalapja javára és Kelemen László emlékezetére díszelőadást rendeztek. A makói előadást a kaszinóban 180 terítékes díszlakoma követte. A díszasztal főhelyén az ünnepség védasszonya, Lonovicsné Hollósy Kornélia ült, mellette Márkus Emília, illetve Feleky Miklós, vele szemben Pálmay Ilka és Lonovics József főispán. Az első pohár¬köszöntőt Feleky Miklós mint az Országos Színészegyesület elnöke Hollósy Kornéliára mondotta. A felköszöntők hosszú sorát hajnalig tartó táncmulatság követte.

1993-ban egy lelkes csoport megalakította a Kelemen László Emlékéért Kultúrális alapítványt, hogy az ott nyugvó színigazgató emlékéhez méltóvá tegyék a sírkertet. A héttagú kuratórium Ádók István elnök vezetésével alakult meg, és máig eredményesen működik. Az alapítvány jelenlegi védnökei:

Vidnyánszky Attila, a Budapesti Nemzeti Színház főigazgatója -
A. Szabó Magda, a Budapesti Nemzeti Színház stratégiai igazgatója -
Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója -
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója -
Ablonczy László, a Budapesti Nemzeti Színház nyugalmazott igazgatója, aki egyben az Emlékpark fővédnöke -
dr. Ács Piroska, az OMSZI igazgatója -
Kecskemét megyei jogú város önkormányzata -
Csanádpalota város önkormányzata -
Kubik Anna, Kossuth-és Jászai-díjas színművésznő -
Rubold Ödön, Jászai-díjas színész és rendező.

Sinkovits Imre és Agárdy Gábor - Kelemen László sírjánál (Csanádpalota 1993)
 
Elsőnek a Kelemen László síremlék készült el. A régi sírkő elé kapuszerűen csúcsíves előépítmény került, amely egyszerű, de monumentális eszközökkel hívja fel a figyelmet a nemzeti színjátszás apostolára. Mögötte áll a főtéren 1888-ban felállított emlékoszlop.
Csanádpalota két elszármazott fia: Barta Károly és Sándor a temetőkápolna felújítására egy millió forintot ajánlott fel, amelyet – pályázati összeggel kiegészítve – Dér István orosházi vállalkozó referencia munkában újított fel. A stációk helyreállításának költségeit általában egy-egy család vállalta, az utolsót Gyulay Endre szeged-csanádi püspök. Az első és a második világháború hősi halottait a Hősi Panteonban temették újra, amelyet a Honvédelmi Minisztérium Hadigondozó irodájának segítségével emeltek. A temetői középkeresztet téglából falazott új alapra állították. Az emlékpark építészeti tervezője Benke József volt.

Felhasznált irodalom:
Székely György színháztörténet
szineszkonyvtar.hu
Dr. Tóth Ferenc csanádpalotai nyugállományú múzeumigazgató

[ Kadelka László ] 2014-07-25 12:46:00