Wisinger István - A fel nem robbant csecsemő
emlékek és képek a XX. századból
Szeretettel várják Önöket, Wisinger István A fel nem robbant csecsemő – emlékek és képek a xx. századból című könyvének bemutatójára. Időpont: 2013. október 15., kedd, 17.00 óra Helyszín: Örkény István Könyvesbolt (1137 Budapest, Szent István krt. 26.) A szerzővel Szegvári Katalin beszélget. Házigazda: Kőrössi P. József
Ez a könyv rendhagyó önéletrajz, amelyben a történethez hozzátartoznak a családi és közéleti fényképek, dokumentumok, családi levelezések.
Ez a könyv „egy fel nem robbant csecsemő” életének krónikája, tükör, amelyben a szerző, aki maga is formálója az eseményeknek – az olvasót a XX. század néhány történelmi pillanatával is szembesíti.
Önportré és „családregény” ez a könyv, a személyes történelem egy mozaikdarabja. A szerző vezérelve ma is az, ami egész pályáját végigkíséri: a türelmes megértés, a jó és rossz felmutatása. Könyve tisztelgés a pálya, valamint a pályatársak és kortársak életműve előtt, egyben kritikus fellépés azzal szemben, ami mellett másképpen elmenni neki nem lehet. Wisinger István sorsában az olvasó gyakran a saját élete fordulataira is ráismerhet, és Karinthy Frigyessel együtt üzenhetik a mindenkori utókornak:

„Egy élet története, egyben regénye is annak.”

 
„Ez a mű sokkal több, mint kordokumentum. Maga a történelem. Elmulaszthatatlan olvasmány!” Bárdos András, televíziós újságíró, egyetemi docens.

„Wisinger István szereti a televíziózást. Azt is szerette, amelyikben még filmszalagra vették a riportokat, és a hangot külön orsós magnó rögzítette, amikor még 4-5 millió néző igyekezett haza, hogy a hétvégi politikai műsort megnézze, és amikor még a televíziós újságíró szakmának volt becsülete. Wisinger, a televíziós szakma legendás alakja, könyvében elmondja mi történt vele, velünk, és mi történt azokkal a hírességekkel, akiket kérdezett annak idején. Mi lett a szakmai álmokkal, reményekkel és eredményekkel, a régi barátokkal és kollégákkal. A hőskort csak hírből ismerő fiatalabbak is sok újat tudhatnak meg egyebek mellett Isaac Asimovról, Göncz Árpádról, Faludy Györgyről, Ingmar Bergmanról, Olof Palmeról, Szent-Györgyi Albertról, Neumann Jánosról, Richard Nixonról, Páskándi Gézáról, Szepesi Györgyről, Kurt Waldheimről, Wigner Jenőről, Teller Edéről vagy éppen Kádár János és Nicolae Ceauşescu 1997-es találkozásáról. És arról, hogy Wisinger István még mindig szereti a televíziózást.” Horvát János, televíziós újságíró.

„Nemcsak érdekes és izgalmas írás, hanem igaz is. Évtizedes tanú vagyok rá!” Szegvári Katalin, tévériporter.

WISINGER ISTVÁN
(1943–) Pulitzer-emlékdíjas és Aranytollas újságíró, médiaszociológus, tanár. Egyetemi évei alatt kezdett a Magyar Rádió Hírszerkesztőségében dolgozni. 1970-ben kerül át a Magyar Televízióba, amely 2000 nyaráig az állandó munkahelye volt. 1997 és 2004 között a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. Oktatói tevékenysége a hetvenes évek végén kezdődött, 1999 óta több felsőoktatási intézményben tanár, a Zsigmond Király Főiskolán és a Corvinus Egyetemen vendégoktatóként ma is tanít. 2008-ban a Színház és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában szerzett DLA tudományos fokozatot.

Fontosabb munkái:

Rádió: Hangok tiszta fehérben, Bogárháború, Kőműves Kelemen (Sarkadi Imre befejezetlen drámájának hangjáték-adaptációja), Ifjúsági Randevú 2–5-ig, Hívja a 33-43-22-es telefonszámot, Névjegy, Vendégségben Göncz Árpád köztársasági elnöknél.

Televízió: Radar, Ifjúság 70, Ifjúsági Telemagazin, a Hét, Panoráma, Filmszem, Ablak, Hatvanasok, Törjünk fel egy meggymagot, 100 éves a mozi.

Könyvei: Radar, műsormonográfia (1974), Általános médiaismeret (2006. főiskolai tankönyv, társszerzők: Pikó András, Zöldi László) Beszélgetések az elnökkel (1994. életmű- interjú és rádiós beszélgetések, társszerzők: Göncz Árpád, László György), Visszanézve (Beszélgetések és írások Göncz Árpád életéről 2007. társszerző: László György), A televízió háborúba megy (2008).

2013-10-11 06:20:00