A magyar úszás napja
Megújult az Árpádfüdő
A Magyar Úszó Szövetség által kezdeményezett programot szombaton teltházzal rendezték meg az Árpád fürdőben. Számtalan „vizes” program várta a látogatókat, ám a városvezetés döntése alapján a belépés csak reggel 6 órától 14.30 óráig volt ingyenes – a strand befogadóképességére való tekintettel. Így limitálták az egyszerre a fürdő területén tartózkodók létszámát 1812 főben.
A magyar úszás napja soha nem látott tömeget vonzott. Ehhez hozzájárult az elképesztő, csúcsokat döntő kánikula, valamint az iskolai szünidő kezdete is. A város megújult – számos szökőkúttal ékesített - főterét is ezen a napon kapták vissza a polgárok. A meleg miatt a fürdő vitte el a pálmát – legalább is a délutáni felhőszakadásig.

1927.
 
 
„(…)Mint azt Zsadon Endre fürdőigazgatótól megtudtuk, a regisztráció után, korlátozott számban léptették be ingyen az embereket a strand területére. A hatályos szabályozás alapján: amikor az Árpád Gyógy- és Strandfürdőben tartózkodók egyidejű létszáma elérte az 1812 főt, kizárólag csak a távozók ütemében engedték be a látogatókat a biztonsági őrök. Ezt a limitet fél egyre el is érték, bár még negyedhárom tájt is voltak sorban állók, és akadtak olyanok is, akik méltatlankodtak, ám végül ők is belátták, hogy mindez a strandolók biztonságának szavatolása és a tragédiák elkerülése véget van.

1936
 
Felújítás után - 2003.
 
A gyulai várfürdővel ellentétben Békéscsabán nemcsak az uszodát, hanem a strand valamennyi medencéjét és egész területét korlátlanul használhatták a látogatók, bár sokan csak ingyen strandolási lehetőségnek tekintették a magyar úszás napját. A nap mégis elérte a célját, hiszen a regisztráltak száma délre elérte a 2500-at, közülük mintegy 250-en vettek részt az „Ússz egy hosszt!” elnevezésű akcióban, amelynek a megszervezésében és lebonyolításában a békéscsabai önkormányzat mellett a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub, a Békéscsabai Előre Úszó Klub és a Békéscsabai Szenior Úszó Egyesület vállalt szerepet. A kánikulában sokan megnézték a „vizes” programokat, a vízilabda bemutatókat is, a délutáni frissítő záport követően pedig sokan hazamentek.(…)”

(http://csabaimerleg.hu - Vándor Andrea)

Belső medence
 
A versenymedence télen
 
Az Árpád fürdő végre teljes egészében üzemel, pedig a 85 éves létesítményben nehezen indult be a „nyári” szezon. A rossz idő miatt a kutak tisztítása a vártnál tovább tartott, a medencék vize lehűlt. Mostanra helyreállt a rend. Zsadon Endre elmondta: „június eleje óta üzemelnek a kutak, a sekélyebb 41 fokos, a mélyebb (kétezer méter mélyről jövő) 76 fokos vizet ad. A gázfűtést teljesen leállítottuk, a termálvíz hőenergiájának hasznosításával fűtjük fel a medencéket a megfelelő hőfokra, és kútjaink hozzák a tervezett vízhozamot. Június végéig próbaüzem van folyamatban, hogy mindent megfelelően kitapasztaljunk, beállítsunk.”
Az intézmény vezetőjének szobájába lépve az embernek az az érzése, mintha egy angol irodában lenne. A falakat beborítják a képek. Utóbb kiderül, az akvarellek javát ő készítette. A patinás, hivatalos nevén Árpád Gyógy- és Strandfürdő, nemrég ünnepelte 85. születésnapját.

Strand
 
Az egykori Francsek artézi gyógyfürdő megszűnése után, Csabának nem volt tisztasági fürdője. Később Fábry Károly és Kovácsik János létrehozta a húsz igazgatóságból álló Fürdő Részvénytársaságot, amely vállalkozott előbb a strandfürdő majd a gőzfürdő felépítésére a Körös part mellett.
A gőzfürdő tervezésére 1926 nyarán írták ki a pályázatot. A nyertes a Hegedűs Ármin és Stern Imre építészpáros lett. Az építkezésben 15, jórészt csabai iparos is munkát kapott. A szerződés szerint a fürdőépületnek 60 nap alatt kellett elkészülnie.

Sport medence - a vízilabda válogatott mérkőzése előtt
 
„(…)Az építést Hankó Mihály főpallér vezette. Kocziha Mihály kárpitos, a Hirsch testvérek, mint villanyszerelők, Péli Mihály üveges, Kácser János szobafestő, Schönfeld Milcsa bádogos végezték a szakmunkákat. Filippinyi Sámuel és Kapitány József csabai szobrászművészek tervezték a műkő szobordíszeket, amelyeket a helyi Globus Műkőgyár kivitelezett. Október 23-án volt a bokrétaünnepség. Az Árpád gőz-, és kádfürdő ünnepélyes átadására 1927. november 14-én került sor.
A közös gőzfürdő három medencéből állt, ezek közül a legnagyobb, langyos medence mintegy 60 ember befogadására volt alkalmas. Lépcsőbejárat és körbefutó kőpadok helyezkedtek el a medencék körül. A víz – amelyet a mély-fúrott artézi kút adott - tisztaságáról a folyamatos felülfolyás gondoskodott. A gőzfürdő mellett iszapfürdő volt pöstyéni és kolapi rádiumos iszappal. Volt száraz és nedves gőzkamra. Az épület jobbszárnyán kádfürdők és kabinok kaptak helyet, az emeleten vízgyógyintézet volt szénsavas és oxigénes fürdőkkel, orvosi rendelővel.

A fürdő megnyitásáról a fővárosi Újság című lap írta: „Magyarország harmadik fürdője az Árpád fürdő, amely mindjárt a budapesti Gellért és Széchenyi fürdő után következik”. (…)”

(Forrás: Csabai Mérleg Online - Gécs Béla)

 
Energia-megtakarítás és ezáltal az üzemeltetési költségek csökkentése a célja az Árpád Gyógy- és Strandfürdő energetikai fejlesztésére elkészült pályázatnak, amelyet a KEOP-4.2.0/B/11 pályázati kiírásra adott be a város.
A fejlesztés célja a termálrendszer bővítése, a föld-hő hasznosításának kiszélesítése és a fűtési rendszer hatékonyságának javítása. A belső hő ellátó rendszer átalakításával mind a földgázfogyasztás, mind a hidegvíz hozzákeverés mennyisége jelentősen csökken. A medencék elfolyó vizének hő visszanyerésével pedig jelentős mértékű hulladék-hőt lehet hasznosítani. Így nem lesz szükség hidegvízre a gyógyvíz hőmérsékletének csökkentésére, ezáltal javul a gyógyvíz minősége is.

Zsadon Endre
 
A projekt teljes bekerülési költsége közel 246 millió forint, ebből a támogatás csaknem 123 millió forint. A projekt megvalósításával 264 ezer köbméter földgázt lehet kiváltani, amely 500 tonna széndioxidkibocsátás-csökkenést eredményezhet. A várható üzemeltetési költség megtakarítás évente 30 millió forint.

 
[ Kadelka László ] 2013-06-23 07:17:00