Heltai Jenő - Naftalin
Heltai Jenő Naftalin című kacagtató és egyben tanulságos művét, április 5-én mutatják be a kecskeméti Katona József Színház Nagyszínpadán, az immár Kiváló Művész díjjal is kitüntetett Esztergályos Cecília vendégszereplésével. Díszlet- és jelmeztervező Tihanyi Ildikó, rendező Cseke Péter.
Heltai Jenő (Bp. 1871. 08. 11. – Bp. 1957. 09. 3.)
Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, aPesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Katonai pályára lépett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben,Berlinben, Isztambulban. Már 1900-ban titkárként dolgozott a Vígszínháznál, később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója lett.
Dalszövegeket is írt: ő írta Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket. („Kék tó, tiszta tó…”) Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. A mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást.

Heltai hangja időnként komor (mint például A 111-es című regényében), de sohasem lemondó. Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. 1945 után visszatért Magyarországra (időközben keresztény hitre tért). Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban Kossuth-érdemrend (második osztály) elismerést kapott. APEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.

Forrás:wikipédia

- Bár Heltai Jenő színházi művei közül A néma levente a legismertebb, a maga nemében a Naftalin is kiváló alkotás. Megkedveltem ezt a történetet, amely a századfordulón - 1908-ban - íródott, mégis nagyon aktuális, ma is hű képet ad a világról – hangsúlyozta Cseke Péter színházigazgató, a darab rendezője. - Az előadásunk is ezt a korszakot idézi meg így talán erősebb lesz a görbe tükör, amelyet a szerző az elvesztett értékeknek, az erkölcsi tisztátalanságoknak, az emberi butaságnak állít. Amellett, a Naftalin egy nagyon szórakoztató, francia vígjátéki elemeken nyugvó darab. Számos jellem-, és helyzetkomikum gazdagítja. A mi előadásunk egyik érdekessége az lesz, hogy nem az eredeti Heltai-művet vettem alapul, hanem a Mohácsi-testvérek átiratát. Amikor ugyanis a Naftalin megrendezésére készültem, éreztem néhány dramaturgiai nehézséget Heltai Jenő színdarabjában. Mohácsi János és Mohácsi István változata helyenként már az abszurditásig csavarja a jeleneteket, így nagyon megtetszett ez a verzió, melynek felhasználására örömmel adtak nekem engedélyt. Természetesen kihagytam belőle azokat a jeleneteket, amelyek érezhetően egy másik színház társulatára lettek írva – ezeket nem lett volna értelme reprodukálni. Emellett egy kicsit lerövidítettem. Így született meg egy olyan kétrészes mű, amely véleményem szerint jól megáll a lábán, nagyon mulattató, de ugyanakkor elgondolkodtató is.

- Hogyan válik a szekrény a történet főszereplőjévé?

- Egy fiatal feleség, Terka megcsalja az urát, és hogy le ne bukjon, a szeretőjét egy naftalinszagú szekrénybe zárja. De akkor kezd igazán bonyolódni a történet, amikor a fiatalasszony édesapja ugyanabba a lakásba hozza fel a szerelmét, és a lányához hasonlóan ő is a szekrénybe zárja a hölgyet. A szekrényajtót hol Terka férje, hol édesanyja nyitogatja. Azután megérkeznek az új albérlők, és onnantól elszabadul a pokol…

- Az előadás egyik szerepében egy közkedvelt és elismert színészt láthatunk. Miért esett Esztergályos Cecíliára a választása?

- Cecília régi nagy kedvencem, és egyben személyes jó barátom. Régóta gondolkodtam azon, hogy milyen szereppel csábítsam Kecskemétre játszani. Korábban egy másik előadásunkba szerettem volna meghívni, de az a tervem meghiúsult. Kabóczáné, az albérlő szerepéről viszont úgy éreztem, hogy neki való. Kiváló művész, és egy igazi nagy bohóc – biztos vagyok benne, hogy a kecskeméti közönség is nagyon fogja szeretni ebben a szerepben – tette hozzá Cseke Péter. - Említette, hogy a keletkezése korában szeretné tartani a cselekményt, Milyen díszletet képzelt el hozzá?

- Tihanyi Ildikó díszlet és jelmeztervezővel egy századfordulós polgári lakás miliőjét teremtjük meg a korabeli divatot idéző bútorokkal, és egy jellegzetes szekrénnyel – hiszen a szekrény valóban főszereplője ennek a bohózatnak. A végére egy apró meglepetést is tartogatok a közönségnek a díszletelemeket illetően.
Jöjjenek el, és nézzék meg az április 5-ei bemutatón!

B.L.

 
 
 
 
 
 
 
 
HELTAI JENŐ

NAFTALIN
bohózat két részben, négy képben

szereplők

Dr. Szakolczay Bálint - Szikszai Rémusz
Terka, a felesége - Téby Zita
Laboda Péter - Csémy Balázs
Dr. Csapláros Károly - Dunai Tamás
Manci, a felesége - Sára Bernadette
Kabóczáné Pujka Julianna, született Jesze Mária - Esztergályos Cecília
Ilka - Krajcsi Nikolett e.h.
Milka - Dobó Enikő e.h.
Patkány Etus - Danyi Judit
Kapronczay Tamás - Farkas Ádám
Házmester - Kiss Jenő

Díszlet- és jelmeztervező: Tihanyi Ildikó
Dramaturg: Mohácsi István
Ügyelő: Berki Zoltán
Súgó: Arató Andrea
Rendezősszisztens: Frigyesi Tünde
Rendező: Cseke Péter

Bemutató: 2013. április 5-én, 19 órakor, a
Katona József Színházban.

[ kl ] 2013-04-03 11:39:00