Sík Ferenc 80 éve született
Szobrának avatása Békéscsabán
80 éve született Sík Ferenc (Békéscsaba 1931. március 25. – Bp.1995. január 16.), a XX. század második felének meghatározó színházi rendezője. Emlékére szülővárosában, az Ibsen Házban, az általa alapított Szín-Tanház egyik termét róla nevezték el, és szobrát a Színházi Világnapon avatják fel.
Sík Ferenc „élet-igenlő” reneszánsz személyiség, ízig-vérig színházi ember volt. A Békésmegyei néptáncosból – a szintén csabai -, Rábai Miklós alapította Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosa lett. A magyar-történelem-francia szak kevésbé, a színház jobban vonzotta. Nádasdy Kálmán rendező osztályában diplomázott 1963-ban a Színház- és Filmművészeti főiskolán.
Első szerződése Egerbe szólította, majd 1965-től a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, ’71-’81 között főrendezője.

 
Színházi pályafutása három fontos egységre tagolódik; Pécs, Gyulai Várszínház, Nemzeti Színház
A pécsi színház jelentős korszaka fűződik hozzá. Az élő magyar dráma otthonává vált a város, Illyés Gyula, Hernádi Gyula, Tamási Áron, Sárospataki István, Weöres Sándor darabjainak ősbemutató sorozata fűződik személyéhez. 1972-ben Hernádi Gyula Falanszter című színdarabjának megrendezésével a Dunántúli Színházak Fesztiválján minden elismerést „besöpört”, ezzel kezdődött a pécsi sikersorozat. Nemcsak a magyar szerzőket, hanem a fiatal színházrendezőket is maga köré gyűjtötte, Pál István, Szikora János, a színész Szegvári Menyhért az ő bíztatására vált rendezővé, majd – Sík távozása után – főrendezővé.

Bodnár Erika (Tünde) - Csongor és Tünde
 
1973-94 között művészeti vezetője a Gyulai Várszínháznak, valódi nemzeti programot valósított meg, főként a határon túli magyar drámákkal, és határon túli szereplőkkel. Abban az időben az utazások szigorú korlátok közé voltak szorítva. A turista útlevéllel utazó színészeknek lehetőséget adott a fellépésre, sokszor álnéven szerepeltetve őket a plakáton, hogy ne derüljön ki a turpisság.
Hubay Miklós: Freud, az álomfejtő álma című darabjában Olyan színészóriásokat hozott össze, mint? Lukács Margit, Kállai Ferenc, Darvas Iván, Őze Lajos. Darvast ő bírta rá a rendezésre, Őze Lajos pályája nagy alakításait köszönhette a várszínházi programnak. Néhány kiemelkedő bemutató: Bartók Cantata Profana, Háy Gyula Attila éjszakái, Sütő András Álomkommandó, Páskándi Géza Tornyot választok.

Bubik István (Mercutio) - Mácsai Pál (Rómeó) - Rómeó és Júlia
 
Első Nemzeti Színházbeli rendezése még vendégként, a Csongor és Tünde volt Bodnár Erikával, Balkay Gézával és Ronyecz Máriával a főbb szerepekben. Marton Endre igazgató nyugdíjazását követően joggal remélhette, hogy őt nevezik ki, de a politika másképp döntött. Ekkor pár évre háttérbe szorult. 1982-től a rendezője, 1991-től főrendezője a színháznak egészen haláláig.
Amikor 1983-ban megalakult a Katona József Színház, a Nemzeti társulatát kivéreztették. A középgeneráció elhagyta a színházat, kettészakadt a társulat, maradtak a „nagy öregek” és a fiatalok. Sík ekkor rendezte egyik legnagyobb sikerét, a Rómeó és Júliát hármas szereposztásban, lehetőséget adva a fiataloknak- és felmérni az erőket; Kubik Anna, Kováts Adél, Peremartoni Krisztina, Kalocsay Miklós, Mácsai Pál, Funtek Frigyes, Bubik István pályája ekkor indult.

Gábor Miklós (Shylock) - Bősze György (Tubal) - Velencei kalmár
 
1986-ban két színháztörténeti jelentőségű bemutatót is rendezett. Az első, Sütő András Advent a Hargitán-ja, amelyet először letiltottak, majd engedélyezték. Minden előadás politikai tüntetéssé vált. A 650 személyes színházba 800 ember zsúfolódott össze előadásonként. A másik, az 1956-óta betiltott Velencei kalmár előadása, Már a próbák során inzultálták a Shylock szerepét játszó Gábor Miklóst, majd a bemutatón bombariadó volt a színházban, csak a személyzet leleményességének köszönhetően nem szakadt félbe az előadás.

Sinkovits Imre (Bódi Vencel) - Kubik Anna (Árvai Réka) - Ádvent a Hargitán
 
1991-ben, csak hosszabb huzavona után nevezték ki főrendezőnek. A sorozatos igazgató-váltások és a politikai csatározások megtépázták a társulatot. Külföldi vendégrendezők sora dolgozott a színházban – kevés sikerrel. Végül a meggyengült színház nevét is elvették, amikor az újat elkezdték építeni. 1995. január 16-i halála előtti utolsó munkája a My fair lady musical commedy színpadra állítása (1994. dec. 2.) volt, amelyet a mai napig műsorán tart a színház.

Két filmet rendezett: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978) és a televízióban Torta az égen (1984).

Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1970,
Érdemes művész 1975,
Kiváló művész 1985,
Kossuth-díj 1994.
A Nemzeti Színház örökös tagja.
Posztumusz: Magyar Örökség-díj 2006.

Götz Anna (Eliza Doolittle) - Agárdy Gábor (Alfred Doolittle) - My fair lady
 
Békéscsabán az általa alapított színi iskola, immár új épületbe költözve és kibővített oktatással emlékezik alapítójára. Születésnapján, március 25-én megkoszorúzzák sírját a városi temetőben. Az Ibsen-ház egyik oktató termét róla nevezték el, és ott helyezik el szobrát, amelyet a Színházi Világnapon ünnepélyes keretek közt a Jókai Színház színpadán avatnak föl.

Mladonyicki Béla alkotása
 
 
Képek forrása:
Nemzeti Színház
Pesti Magyar Színház
Békés Megyei Jókai Színház

[ Kadelka László ] 2011-03-25 00:02:00