Csodát látni érdemes!
Szépművészeti Múzeum / 2011-02-19 11:00
Valljuk be: mi, felnőttek is vágyunk arra, hogy valami különleges, csodás élményben legyen részünk! Hát még a gyerekek! Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben címmel olyan sorozat indul február 19-én, amely a különböző művészeti ágak összefonásával, kiváló művészek összjátékával kínál egyórás, valóban csodásnak és újdonságnak ígérkező műsort.
 
A Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben című új családi sorozat első alkalmán, február 19-én 11-től 12-ig
Bíró Kriszta színésznő, Bujtor Balázs hegedűs és Fekete-Kovács Kornél trombitás fűzi fel a sokszínűnek ígérkező műsort egy szálra: a téma a farsangi, színházi és zenei mulatság lesz, természetesen a Szépművészeti Múzeumból választott műtárgyakhoz kötődve, sok mesével és zenével.

A Szépművészeti Múzeumban a szombati családi program 10-től 13 óráig tart, a gyerekek és szüleik 10-től ismerkedhetnek a múzeumban az adott témához választott műtárgyakkal, majd 11-kor kezdődik a Láss csodát! – AEGON-matiné sokszínű, a témát többféle műfaj összefonódásával érzékeltető egyórás műsora. Ezt követően, 12-től 13 óráig a családok – a témához kapcsolódóan – közösen alkothatnak a múzeumi foglalkozáson.

A február 19-i AEGON-matinén fellépő művészek életrajza:

Bíró Kriszta:
Az 1970-ben Budapesten született színésznő 1992-ben diplomázott a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. Utána a szolnoki Szigligeti Színházban, 1994-95-ben a Miskolci Nemzeti Színházban, 1995-től 1997-ig a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1997-től 2004-ig szabadúszó volt, 2004 óta a budapesti Örkény István Színház tagja.

Főbb szerepei megtöltenének egy oldalt, de íme néhány példa: ő volt Alice 2002-től Dürrenmatt: Play Strindberg című darabjában, a Tatabányai Jászai Mari Színházban, s láthattuk őt a Mi újság, múlt század? című előadásban, a Madách Kamara Színházban. Az újabb szerepei közül kiemelkedik az Ibusár az Örkény István Színházban, ugyanitt a Finito és a Jógyerekek képeskönyve.

Több filmben játszott, Bereményi Géza Régimódi Történetében, vagy például Koltai Lajos Sorstalanságában, Simó Sándor: Franciska vasárnapjai című, 1996-os filmjében.

Bíró Kriszta írt két könyvet, mindkettő az Ab Ovo Kiadó gondozásában látott napvilágot, legutóbb a Fiókregény című regénye aratott szép sikert. Az előző, a 2003-as Jozefa két elbeszélést, egy kisregényt tartalmazott.

Két színpadi adaptáció kötődik a nevéhez, 2005-ben Kosztolányi Dezső Édes Annája volt az első a Székesfehérvári Vörösmarty Színházban, nemrég, 2006. december 22-én pedig a Magyar Színházban mutatták be Guelmino Sándor rendezésében, Bíró Kriszta adaptációjában T. Wilder Szent Lajos Király hídja című művét. A 2010 decemberében bemutatott, nőNyugat című előadás szerkesztője és egyik szereplője.

Bíró Kriszta életrajza megtalálható a következő címen: http://www.muveszkek.hu/index.php?id=546&cid=5377

Bujtor Balázs:
1999-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1995-ben csatlakozott a Danubia Szimfonikus Zenekarhoz, ahol 1996 decemberétől 2007 augusztusáig hangversenymesterként dolgozott. E zenekarral számos nagy sikerű koncertet adott itthon és külföldön egyaránt, valamint lehetősége nyílt olyan karmesterekkel együtt dolgozni, mint Fürst János, Eötvös Péter, vagy Sir Neville Marriner.

1995-ben alapította vonósnégyesét, mellyel számos klasszikus és kortárs zenei hangversenyt adott. 2004-ben a BMC kiadónál elkészítette első kortárs jazz CD-jét, melyet több ilyen irányú felvétel követett. Együtt dolgozott többek között Szakcsi Lakatos Bélával, Gadó Gáborral, Oláh Kálmánnal, Erdélyi Péterrel, Hárs Viktorral, Winand Gáborral és Fekete-Kovács Kornéllal is.
Negyvennél is több hanglemezen találkozhatunk vele közreműködőként. 2001 óta Élő Péterrel két nagy-, valamint több kisjátékfilmhez, reklámhoz komponált zenét. 2007 szeptemberétől a Pannon Filharmonikusok első hangversenymestere.

Fekete-Kovács Kornél:
Hangszeres szólistaként és zeneszerzőként, hangszerelőként is elismert művész.
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán tanult. Hangszeres szólistaként és zeneszerzőként, hangszerelőként is elismert művész. Számos korábbi zenekara közül kiemelkedik a Brass Age, az Oláh Kálmán Szextett, a Blacksmith Workshop.
A Budapest Jazz Orchestra alapítója, 1998-tól 2005-ig művészeti igazgatója és szólistája.
2005-től a Modern Art Orchestra vezetője, 2006-ban pedig megalakította a Fekete-Kovács Kvintettet. Pályája során olyan neves nemzetközi zenekarokban játszott, mint az IASJ Big Band (Koppenhága), az EBU Big Band (Amszterdam-Budapest), a Brande International Music Workshop Orchestra (Dánia), az UMO Jazz Orchestra (Finnország), a Central Europian Jazz Connection, East Europian Artsamble és a Finn-Magyar Jazz Műhely.

Zeneszerzőként számos kisebb kompozíció mellett meghatározó értékűek jazz nagyzenekarra írott egészestés kompozíciói. Legújabb ambíciója a szimfonikus zenekari hangzás és a jazz muzsika ötvözése, amelynek eredményeként 2010 decemberében látott napvilágot a Grandeur című alkotása, a Pannon Filharmonikusok és saját kvintettjének közös lemezeként.

1995-től 2010-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékének, 1998-tól a Kőbányai Zenei Stúdió tanára. 2003-2005-ig a Magyar Jazz Szövetség elmökségi tagja.
2009-től a Magyar Jazzművészek Társaságának elnöke.

Díjai: Artisjus Zenei Alapítvány díja (2000 és 2004), Arany Zsiráf-díj (2000), eMeRTon díj - Az Év Zeneszerzője (2002), Liszt Ferenc-díj (2009) Orszáczky Miklós – díj (2010)
www.feketekovacs.com


Eszéki Erzsébet, a sorozat szerkesztője, a teljes program szakmai vezetője:
http://fidelio.hu/nevjegyek/szinhazi_szemelyek/klasszikus/eszekierzsebet

[ E. Zs. ] 2011-02-19 11:00:00