Mihail Bulgakov - A Mester és Margarita
Az egri Gárdonyi Géza Színház 2010. december 3-án bemutatta Bulgakov: A Mester és Margarita című drámáját Szöllősy Klára fordításában, Csizmadia Tibor rendezésében. Díszlettervező Csanádi Judit, jelmeztervező Berzsenyi Krisztina. A címszerepekben Bozó Andrea és Kaszás Gergő.
 
A Mester és Margarita Mihail Bulgakov méltán világhírű, fő műve, amelyet a szerző –az önéletrajzi motívumok révén- maga is annak tartott.
Csizmadia Tibor szerint a történet sokszínűsége, sokrétegűsége, a fantasztikum váltakozása a realitással, a morális kérdések felvetése, a Pilátus történet sajátos megfogalmazása, a groteszk hangvétel, az irónia egyidejű jelenléte miatt is érdemes színre vinni a darabot. A színházi előadás ezt a sokszínűséget felmutathatja, a szerző humorát, elrajzolt, mégis életteli karaktereit megjelenítheti, néhány, a könyv lapjain megjelenő színpadi megoldás még el is kápráztatja a nézőt, de a legfontosabb, hogy az előadás ezt a többrétegűséget segítsen átélni, felidézni, felfogni és talán egy kicsit megfejteni is.
Bulgakov színházi ember. Regényeinek általa írt színpadi változatai a mai napig sikerrel játszott művek. Színdarabjai a kor remekművei, de fő művének cselekmény-vezetésében is tetten érhető a Művész Színház dramaturgjának gondolkodásmódja. A Mester és Margaríta alapmű. Rólunk és korunkról szól, amit minden embernek ismernie kell, és legalább egyszer találkoznia kell ezzel a történettel. Végig kell gondolnia az olyan kérdéseket, hogy mi a mértéke a jónak és a gonosznak, mi a korlátlan hatalom természete, és vajon megváltoztunk-e az utóbbi száz év történelmi viharainak sodrában?

 
 
Csanádi Judit, díszlettervező szerint az előadás díszlete a labirintusban tévelygés örök, több ezer éves mítoszát idézi, mai eszközökkel, a MI labirintusunkat. A „labirintus” nem a földi, fizikai világban létezik csak, a szellemi világokkal kapcsolódik össze. ÉG és FÖLD feszül össze, hogy melyik tartja a másikat, erre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ. Mit hordoz az IDŐ? Amikor felidézünk egy kort, akkor az MOST van…És így tovább.

 
 
17 éves koromban olvastam a regényt, az 1980-as években – mondja Kaszás Gergő. Értelmiségi pályára készültem. Ezért agyon erősen hatott rám az alkotó értelmiségi és a hatalom viszonya. Bármi furcsa is, de ez mindig időszerű. Mindig lesz hatalom és lesz alkotást létrehozó értelmiségi, akinek ki kell egyeznie vagy meg kell küzdenie azzal, hogy a hatalom befolyásolásával. Minden társadalmi rendszerben nehéz alkotó értelmiséginek lenni, és ez az, ami most engem érdekel. Színészként is a legizgalmasabb feladat erről beszélni az előadásban. Nem hiszek abban, hogy a színháznak állást kellene foglalnia. Eleve nagyon nehéz egy regényt színpadra állítani, főleg Bulgakov esetében, hogyan tudjuk a csodát megmutatni. Nagyon világos és jól érthető képi formája lesz az előadásnak. Megjelenik Pilátus és Jézus és környezete az időszámítás kezdetén. A történet másik síkja pedig az 1930-as évek Moszkvájában játszódó szerelmi szál. Egyensúlyban van a kettő.

 
 
Bozó Andrea szerint mindenkinek megvan a saját Mester és Margaritája, van saját viszonya a műhöz. Már olvasva is nagy élmény volt a regény. Amikor megtudtam, hogy én fogom játszani Margaritát, akkor újraolvasva még nagyobb erővel hatott rám. Tanulságos és gazdag munkafolyamat volt a próbaidőszak, végig elemeztük Morcsányi Géza adaptációját, de vettünk át más kiegészítést. Nincs a regénynek hivatalos befejezett verziója, így mi is a mi saját adaptációnkat hoztuk létre.
Szenvedélyes Margaritát szeretnék játszani, aki annyira szereti a Mestert, és annyira hisz benne, hogy mindent képes feláldozni érte, még az ördöggel is cimborál, hogy visszakapja és megmentse. Kerestem a boszorkányosságát ennek a nőnek, akiben mindenféle lakozik, aki elszánt, nem csak egysíkú, szomorú, szenvedő asszony. A szerep kedvéért befestettem a hajam kicsit vörösre, hogy Margarita valóban életteli legyen, vibráljon, tele legyen energiával. Kerestük a színeit, a finomságát, hogy pl. a végén ne csak egymásra találjunk, hanem éreztessük, hogy ez a nő máshol tart érzelmileg, mint a Mester. A férfi könnyebben feladja, elveszti a hitét, ez a nő tartja benne a lelket. Állítólag Bulgakov, amikor a feleségéről faggatták, azt mondta: olvassák el ezt a regényt. A nőnek köszönthetjük, hogy ez a regény megmaradt.

 
 
Mihail Bulgakov

A Mester és Margarita

Fordító: Szöllősy Klára

Mester: KASZÁS GERGŐ
Jésua, Ha-Nocri: KASZÁS GERGŐ
Margarita Nyikolajevna: BOZÓ ANDREA
Poncius Pilátus, Júdea római helytartója: GÖRÖG LÁSZLÓ
Hontalan Iván: ÖTVÖS ANDRÁS
Lévi Máté, adószedő: ÖTVÖS ANDRÁS
Woland, a fekete mágia professzora: SCHRUFF MILÁN
Korovjov, Woland kísérője: HÜSE CSABA
Azazello, Woland kísérője: VAJDA MILÁN
Behemót, Woland kísérője: CSERE ZOLTÁN
Hella: HORVÁTH ZITA
Berlioz, a tömegírók elnöke: VENCZEL VALENTIN
Afranius, a római titkosrendőrség parancsnoka: SAFRANEK KÁROLY
Praszkovja Fjodorovna, ápolónő a pszichiátrián: FEKETE GYÖRGYI
Sztravinszkij, főorvos a pszichiátrián: KELEMEN CSABA
Latunszkij, irodalom kritikus: SATA ÁRPÁD
Natasa, Margarita cselédje: DÉR GABRIELLA
Nyikanor Ivanovics Boszoj, szomszéd: RÁCZ JÁNOS
Arcsibald Arcsibaldovics, Fokics: PÁLFI ZOLTÁN
Bengalszkij, konferanszié a varietében: VÓKÓ JÁNOS
Szemplejarov, az Akusztikai Bizottság elnöke: PÁLFI ZOLTÁN
Lihogyejev, a Varietészínház igazgatója: TÓTH LEVENTE
Patkányölő, római centurio: HORVÁTH FERENC-
Egy Úr, a Varietéből: FEHÉR ISTVÁN
Frida, vándorló lélek: KULCSÁR NOÉMI
Írnok, Pilátusnál: DARABONT ÁRON
Jacques Úr, pénzhamisító, gyilkos: FELEDI JÁNOS
Robert gróf, méregkeverő: KISS RÓBERT
Komszomolista lány az utcán: NAGY ESZTER KATA
Barátnő, vidékről: ZOMBORI DOROTTYA

Rendező: CSIZMADIA TIBOR
Díszlettervező: CSANÁDI JUDIT
Jelmeztervező: BERZSENYI KRISZTINA
Jelmeztervező asszisztens: MADARÁSZ MÁRTA
Zenei munkatárs: NAGY ZOLTÁN.
Fordító: SZŐLLŐSY KLÁRA
Súgó: SZECSKÓ ANDREA
ügyelő: LUDÁNYI ANDREA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA

Bemutató: 2010.12.03.

[ pcs ] 2010-12-04 05:40:00