Forte Társulat: Ó, azok a szép napok!
SÍN Kulturális Központ / 2010-11-22 20:00
Samuel Beckett Ó, azok a szép napok! című darabja alapján
 
A Forte Társulat produkciója Samuel Beckett Ó, azok a szép napok! című darabja alapján készülő fizikai színházi előadás. A darab során a beszéd, a mozgás és az élő zene hármas egysége által létrehozott koherens nyelv tiszta megszólaltatása az alkotói teendő. Az előadás fontos eleme az eszköztelen test, valamint annak a halálhoz való viszonya.

Beckett esztétikai önmeghatározásai szerint annak kifejezését tartotta elsődlegesnek, hogy „nincs mit kifejezni, nincs mivel és nincs miből kifejezni, hogy nem létezik a kifejezés ereje, a kifejezés vágya, csak a kifejezés kötelessége”; olyan művészetről álmodott, mely „nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen”.
Az előadás célja, hogy a beszélt nyelvet összehangolja a vizualitással, a zenével és a mozgással, hogy általuk érzékeltesse Beckett világának a halállal, a csönddel és a zenével való különleges viszonyát.
A halál órájában széthullt személyiség pusztulása révén próbál visszatalálni az ember előtti világhoz, saját hajnalunk előttre, oda, ahol a mozgás még az egyetemes változás rendszerében volt, és ahol a fénynek még nem volt szüksége arra, hogy felfedjék.

Willie - Andrássy Máté
Winnie - Földeáki Nóra, Simkó Katalin, Sipos Vera

Fordította: Kolozsvári Grandpierre Emil
Díszlet: Milorad Krstic
Jelmez: Benedek Mari
Fény: Payer Ferenc
Hang: Keresztes Gábor

Rendező-koreográfus: Horváth Csaba

„Az 1960-ban íródott Ó, azok a szép napok! szereplőpárosa – Winnie és Willie – legalább annyira enigmatikus emberpár, mint Vladimir és Estragon. A rendező az ötvenes-hatvanas évek tengerentúljára helyezi a darabot, noha a színjáték a Beckettre jellemző, konkrét tér és idő nélküli folyamban folyik. Winnie – hasonlóan Vladimir és Estragon várakozásához – próbálja kihúzni / múlatni / eltölteni az időt addig a bizonyos végső pillanatig, s aktív cselekvéssel vagyis az idő múlását elősegítő beszédfolyammal megtölteni azt.
Horváth szőkeparókás Winnie-je Marilyn Monroe-utánzat, aki rikítórózsaszín bikinifelsőt, színben hozzáillő cowboy-kalapot, nyakában dús levelekből megrakott, aranyszínű nyakláncot visel; úgy fest, mintha épp egy Andy Warhol / Roy Lichtenstein által tervezett plakátról lépett volna le. Habár az őt megformáló színésznők – merthogy hárman is vannak – kétségkívül vékonyabbak az amerikai ikonnál. Földeáki Nóra, Simkó Katalin és Sipos Vera az egyes monológok közti pár másodperces szünetben cserélnek egymással helyet, méghozzá a derekukat körülvevő üregen ki-bebújva.”
(Barta Edit: Hosszabbítás nélkül, Ellenfény, http://ellenfeny.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2814:hosszabbitas-nelkuel)

Támogatók: NKA, NEFMI, Trafó Kortárs Művészetek Háza

www.fortedanse.hu
[ Forte ] 2010-11-22 20:00:00