Ferenczi György és a Rackajam, Lajtos István - A rackák világa
Rockzenészekről, zenekarokról már nagyon sok könyvet csináltak – mi valami mással akartunk előrukkolni – írja Ferenczi György a borítón. A Cartaphilus Könyvkiadó csapata – Szász Zsolt (felelős kiadó), Bányász Éva (borító), Oszoli Judit (könyv tervező) és a kitűnő egyedi fotókat készítő Lajtos István – remek munkát végzett. A CD rögzítés-keverés-mastering: Vesszős Sándor.
Rockzenészekről, zenekarokról már nagyon sok könyvet csináltak
– mi valami mással akartunk előrukkolni.
Nagyon vigyáztunk arra, hogy ne valamiféle öntömjénező kiadvány legyen,
hanem inkább arról a szellemiségről szóljon, ami bennünket jellemez.
A rackák világa némi áthallással vonatkozik ránk, magyarokra éppúgy,
mint a zenekarra, amelynek a neve Rackajam.
Azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen is ez a zenekar,
színpadon és színpadon kívül,
de ügyeltünk arra, hogy egyetlen szót se szóljunk saját magunkról.
A könyvben éppen ezért nem kapott helyet
sem a zenekar története, sem a tagok életrajza.
Van viszont benne sok kép,
mert Lajtos István fotós barátunk
majdnem két éven keresztül eljött velünk mindenhova,
s irdatlan mennyiségű felvételt készített.
A közösen kiválasztott fotókhoz a magyar-,
illetve a világirodalom jeleseitől válogattunk rövid idézeteket.
Az összhatás alapján szerintem pontosan meg lehet tudni,
hogy milyen emberek is vagyunk.
A könyvhöz készült egy új lemez is, ami
– úgy érzem –
a zenekar történetének eddigi legjobb lemeze.

Ferenczi György

 
Nem kell mindent tudni, csak eleget!

… olvasható az album elején Halmos Béla Bácsitól az idézet, majd a vége felé:

”A nők azért vannak,
hogy szeressük,
nem pedig azért,
hogy megértsük őket.”

(Oscar Wilde)

A két fenti között számos költői idézet ékesíti a képeket- és viszont. A valóban egyedi kötet a CD melléklettel értékes ajándék, és bizonyíték arra, hogy még nem kell temetni a Gutenberg galaxist.

A magyar racka juh (régebben hortobágyi racka juh, Ovis aries strepsiceros Hortobágyiensis) régi magyar juh fajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sokáig az alföldi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk. Egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemző, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv, amely valószínűleg mutációt követően jött létre, és szelekció eredményeként terjedt el, de lehet, hogy a törökökkel délről érkezett.

(Wikipédia)

JAM Zenészek érdek és kényszer nélküli együttléte, találkozása, hogy megbeszélt felállás vagy hangszerelés és műsor nélkül zenéljenek, improvizáljanak, mindenféle kötöttségtől mentesen.

(literatura.hu)

[ kl ] 2010-11-12 05:02:00