Siklósi Szalon
Pécsi Galéria (Széchenyi tér)
A Siklósi Szalon kiállítását a Pécsi Galériában, 2010. június 11-én 17 órakor megnyitja Dr Hargitai János a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke és Rétfalvi Sándor szobrászművész. Közreműködik a siklósi Dolce hegedűegyüttes. A kiállítás kurátora Angyal Mária. A tárlat megtekinthető júliu 4-ig.
 
A Szalonnak több művészeti műfajban mintegy hatvan olyan tagja van, akik a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) tagjai is, tehát hivatásos művészek. Ma az egyik legrégebben és legsikeresebben működő kortárs művészeti csoport. 17 éve rendszeresen szerepelnek munkáikkal itthon és külföldön kiállításokon és résztvesznek a Magyar Festészet Napja akcióiban, a Beremendi Szoborpark pályázataiban. A csoport művészei kortárs szemléletű alkotók, akiknek az interaktív terek alakításában és használatában gyakorlatuk van. A pécsi nemzetközi programnak nemcsak kiváló partnere, hanem bizonyos közösségi és az alkotói folyamatokba történő betekintés, aktivitás tekintetében kiegészítője is lenne az alább vázolt program.

 
A Siklósi Szalon szakmai-történeti előzménye a Rétfalvi Sándor szobrászművész kezdeményezésére létrejött I. Magyar Szobrász Symposion volt (1967-1970). Tagjai voltak még Erdős János, Szabó Gábor, Fürtös Ilona, Bencsik István, Kampfl József. Ennek a Pécsett viszonylag rövid ideig de igen intenzíven működő művészeti projektnek az eredménye az európai hírű Nagyharsányi Szabadtéri Szoborpark és Siklóson a Nemzetközi Kerámia Alkotóház, amely hazai és nemzetközi kerámia symposionok otthona volt évtizedeken keresztül.

A Siklósi Szalonnak 1991 óta több mint hatvan képző-, ipar,- fotóművész, építész és művészettörténész tagja van. A Siklósi Szalon tagjai a Pécs-Siklós művészeti élet szellemiségéhez és a Villányi dombvidék valamint Siklós mediterrán hangulatához kötődő művészek, akikhez csatlakoztak a korábban felsorolt alapító tagok is. Természetesen a 40 év alatt a tevékenység tartalmában sokszor változott, de ez a régió a magyar művészeti gondolkodásban és szellemiségében a tradíciók őrzését és az avantgarde törekvéseket egyszerre tudta felmutatni. A Siklósi Szalon tevékenységében és eszmeiségében megalakulásától kezdve jelen van az európai gondolat.

 
A Siklósi Szalon nem provinciális művészeti közösség, tagjai az ország különböző részein élnek. De a villányi dombvidék, Pécs kulturális-művészeti közelsége és Siklós mediterrán hangulata valamennyiüknek sokat jelent. Alkotótelepeken tanítottak itt vagy azokon résztvettek, a szobrászok szinte kivétel nélkül dolgoztak a Nagyharsányi Szabadtéri Szoborparkban, a keramikusok a Siklósi Alkotóház kurzusainak résztvevői, többen művészeti vezetői voltak. A festők a kilencvenes években Siklóson lehetőséget kaptak nyári alkotótelepi részvételre. Korábban tehát mindenkinek volt szakmai kötődése a városhoz és a “genius loci” kétségkívül jól működik.

Az alapítvány másik eredménye, hogy létrehozta az első Magyar Környezetkímélő Betonszobrászati Szabadtéri Szoborparkot Beremenden és ezzel lehetőséget teremtett köztéri szobrok alkotására.

A Siklósi Szalonban együtt dolgozik Mester és tanítvány, keramikus és szobrász, láthatunk porcelán-üveg kisérleteket , minden anyagot és minden technikát, amely az adott gondolat kifejezésére szolgál. Tudjuk valamennyien, hogy a XXI. század elején éppen az az érvényes, hogy nincs meghatározó korstílus, mindenki megteremtheti a saját világát. Ennek a világnak a megmutatása és közérdekűvé válása a cél. A program elémegy az érdeklődésnek és érdekes, értékes vidéki programja lehet ennek a nagyszabású lehetőségnek, amelynek ezzel nemcsak a térségre, hanem az Európa Kulturális Fővárosaként működő Pécsre és Magyarország megismerésére is hatása lehet.

[ Gamus Árpád ] 2010-06-10 00:02:00