Elment a színházépítő
Rendkívül gyors lefolyású, gyógyíthatatlan betegség következtében, április 19-én, Kaposváron, 67 évesen elhunyt Schwajda György író, a Csiky Gergely Színház igazgatója. 2010. április 29-én, csütörtökön 14.30 órakor - az általa felépített - Nemzeti Színház hajóorrában búcsúztatják tisztelői.

„Az embert nem a hibái,

hanem az erényei miatt szokták gyűlölni!”


(Woody Allen)

 
Schwajda György segédmunkás, betanított nyomdász, díszletmunkás, világosító író, rendező, dramaturg, forgatókönyvíró, virtigli színházi ember, de legfőképp: öntörvényű volt. És ha nem ilyen lett volna, soha nem épül fel – az oly sok vitát kiváltó – Nemzeti Színház.
Ahogy darabjait a groteszk világlátás jellemezte, ő is másoktól eltérő módon látta maga körül a világot, és makacsul akarta a maga képére formálni. Színházvezetőként számos ütközése volt, mind a „felsőbbséggel”, mind pedig színház igazgató kollégáival.

Pár hónapos szolnoki színház igazgatóként 1978-ban azzal keltett feltűnést, hogy be akarta mutatni a betiltott Shakespeare-drámát, A velencei kalmár-t, Shylock szerepében Major Tamással. Amikor utcára kerültek a plakátok, telefonon felhívták a városi pártbizottságtól, hogy az Aczél elvtárs nem szeretné a bemutatót. Erre Ö megkérdezte: „ Aczél elvtárs a színház igazgatója, vagy én?” A válasz az volt: „Ha bemutatod, nem te vagy!” Letette a telefont, összepakolta a személyes holmiját és otthagyta a színházat. Az már az élet pikantériája, hogy amikor a ’80-as évek közepén eldőlt, hogy a Nemzeti Színház bemutatja a darabot – Schwajda újra igazgató Szolnokon.

Számos műve került színpadra ill. képernyőre, vagy filmvászonra (A rátóti legényanya, Himnusz, a A csoda, a Ballada a 301-es parcella bolondjáról, a Miatyánk, az Indul a bakterház és Lúdas Matyi színpadi változata). Dramatizálta Gabriel García Márquez Száz év magány című regényét. A szolnoki színház épületének felújítása miatt, a bemutatót Budapesten a Pesti Színházban tartották, és játszották az épület elkészültéig. A Taub János rendezte előadás főszereplői Törőcsik Mari és Garas Dezső voltak. A produkció óriási sikert aratott, az író hazájában, Kolumbiában is vendégszerepelt. Vidéken szinte elképzelhetetlen sorozatot ért meg, Bécsben volt az utolsó, a 100. előadás. A darabot a Vígszínház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház is bemutatta 2007-ben.

A szolnoki színház rekonstrukciója is érdekesen alakult. Az nap, amikor a városi közgyűlés elfogadta és megszavazta a terveket, a költségvetést és pecsétet ütött rá, Schwajdának az esti előadáson vendége volt. Amíg várta az előadás végét, lapozgatta a terveket. Ahogy később mondta: „Nem sokat értettem belőle, de feltűnt valami. Az egyik oldal alján szerepelt egy tétel: ajtó-tok - 24.000.-Ft. lapoztam egyet, újabb adat: ajtó-tok behelyezés – 260.000.-Ft. Ezt furcsállottam. Felhívtam egy építész barátomat, aki véletlenül igazságügyi szakértő is volt, hogy baráti alapon átnézné-e az anyagot. Ez megtörtént, az eredmény lehangoló volt: 37% százalék „korom volt beépítve” a kiviteli-költségvetésbe. Összehívtam az érdekelteket és letettem az asztalra az igazságügyi szakértői véleményt és megkérdeztem: az ügyészségre menjek, vagy mi legyen. Beszéljük meg, ha lehet – mondták. Ennek eredményeképp a színház épület két oldalt 6-6 méterrel szélesebb lett és a tetőtérbe beépítették, az az óta elhíresült színész klubbot.”
Ekkor tanult bele a színházépítésbe, amelyet jól kamatoztatott a Nemzeti Színház felépítésekor.

Színházvezetőként a megszokottól eltérő módszereket alkalmazott. A rendszer váltás idején ő vezette be a vállalkozói szerződéseket, a művészek és a műszaki állományban is. Így szaporodtak el a Bt.-k és a Kft. Ez akkor népszerű volt, mer a közterheket nem a színház fizette, így a szerződő fél magasabb összeget kapott kézhez. De „természetesen” a vállalkozók minimál-bérre jelentkeztek be, és most sokan – elérve a nyugdíj korhatárt – alacsony nyugdíjat kapnak.

Sikeres szolnoki évek között egy Művész Színházi fiaskót követően 1998 őszén megbízást kapott a Nemzeti Színház felépítésének irányítására. Legnagyobb „bűneként" szokták emlegetni, hogy jó kapcsolatokat ápolt Várhegyi Attilával, Szolnok volt polgármesterével, aki - miután az 1998-2002 közötti Orbán-kormány államtitkára lett - Schwajdát kérte fel a Nemzeti Színház építési munkáinak levezénylésére. 1999 márciusában Orbán Viktor kormánybiztossá nevezte ki, így közvetlenül az ő irányítása alatt dolgozott tovább. Bár korábban Schwajda jó kapcsolatokat ápolt mindegyik politikai párttal - a Nemzeti Színház-koncepcióját Horn Gyula miniszterelnöknek is felajánlotta, de nem reagált rá. Miniszteri biztosi, majd kormánybiztosi tevékenysége alatt és után folyamatosan támadták a médiában. A színházi szakmában is megosztó személyiséggé vált. Amikor a Nemzeti Színház megnyitására került sor, már az általa létrehozatott, N. Sz. Rt. vezérigazgatója.

Kitalálta, és a rá jellemző vehemenciával kiharcolta a Nemzet Színésze címet. Amikor megkérdezték tőle: miért csináltad Gyuri - azt felete, "Hogy néha nemet mondhassatok!" Ez az élet más területén is mintául szolgált Pl. Operaház, vagy a Nemzet Sportolója.

Az épület elkészültekor, a nyitóelőadás és annak televíziós közvetítése körüli ügyekben komoly összetűzésbe került Várhegyi Attilával, oly annyira, hogy a megnyitó estéjén nem is tartózkodott az épületben. Ahogy az Magyarországon gyakran megesik: „a Mór megtette, a Mór mehet!”

Amikor 2008-ban Szita Károly kaposvári polgármester felkérésére indult a színigazgatói pályázaton, ismét fellángolt a személye körüli politikai cirkusz. A Csiky Gergely Színház épülete rendkívül rossz állapotban van, időszerű a rekonstrukció, egyebek mellett ezért is esett a város választása a „színházépítőre”. Végül bebizonyosodott, hogy nem politikai alapon hozza döntéseit; igazgatása alatt ugyanúgy rendezett bemutatót elődje, Babarczy László, mint 2008-as vetélytársa, Znamenák István. Az időközben súlyos betegségen átesett Törőcsik Marit ő hozta vissza a színpadra, Anatolij Vasziljev rendezésében Marguerite Duras: Naphosszat a fákon című színművének magyarországi ősbemutatóján.

Gobbi Hildát követően Ő tette a legtöbbet a magyar színészetért

Schwajda György halálával a magyar színházi élet egyik legendája távozott.

[ Kadelka László ] 2010-04-29 03:12:00