Kővágóörs - Kistelepülés
A Káli-medence kapuja
Országunk számos szép tájegysége közül is kiemelkedik a Káli-medence gyönyörű látványa. Ennek déli kapuja, az egykor fontos kereskedelmi központ, mezőváros, valaha Révfülöpöt is magábanfoglaló - ma már kistelepülés: Kővágóörs. Akit a jó-sorsa egyszer is idevezet, biztosan a táj, a település rajongójává válik.
A Balatontól alig négy kilométerre, enyhe emelkedőn kerekezve érjük el a települést. A dombról visszanézve a Balaton megunhatatlan látványa tárul elénk. Kővágóörs a honfoglalás kori 7 törzs egyikének, Örsnek a szállásterülete volt, innen származik nevének utótagja. A központba érve két irányba mehetünk tovább. Balra Kékkút, jobbra Köveskál. A „kő” a nevekben nem véletlen. A faluból kiérve megláthatjuk a „Kőtenger”-t, ami a kövek malomkő céljára történő vágásáról, kibányászásáról kapta az előtag nevet. Létrejötte a vulkanikus utóműködésnek köszönhető, mivel ennek során ezen a területen hévizes források törtek fel a föld mélyéből, s ez kemény kőhalmazzá ragasztotta össze az itteni fehér homokot. Azóta a sziklák nagy részét kibányászták és csak néhány szép sziklaképződmény maradt meg mutatóban, védetté nyilvánítva. Távolabb keleti irányban a Kis Hegyestűvel, déli irányból a Fülöp-hegy és a környező hegyek látványával, őstölgyes erdővel rendkívüli adottság és érték.
Kékkút, a régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából Aquincumba vezető útja. A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra császárnő kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal.

 
 
Kővágóörs első említése Sol comes 1221-ből származó végrendeletében található. Későbbi okiratokban hol Boldog Asszony, hol Kővágó eörsnek nevezik, de Szentlászlóörs, illetve Nagyörs és Kisörs néven is felbukkan. 1548-ban a község egy részét a török felégette. 1553-ban puszta községként említik, de a következő évek adóösszeírásai lassú benépesedését bizonyítják. 1564-ben ismét puszta község, s ettől kezdve csak majd az egytelkes nemesi összeírásokban találkozunk újra a település nevével. A XIX. század során Kővágóörs fontos kereskedelmi központ, mezőváros és, - ha csak rövid ideig is -, alispáni székhely. A településen katolikus, evangélikus és zsidó iskola is működött, néhány évig lutheránus algimnáziummal is dicsekedhetett. Kővágóörshöz tartozott Ecsér, Kisörs, Ábrahám és a mai Révfülöp területe.

 
 
 
Kővágóörs középkori eredetű, majd barokk stílusban átépített evangélikus temploma a település központjában, kiemelkedő sziklaszirtre épült. A külső és belső megjelenésében barokk templom középső szakasza magában foglal egy korábbi, XIII. század első harmadára tehető román templomot. A templom berendezése között szép míves készítmény a szószékoltár, mely a XVIII. századból való, az orgona 1833-ban készült, a keresztelőmedence 1866-ból származik.
Késő-barokk stílusban 1774-1795 között épült római katolikus templom Mojser Pál kőművesmester tervei alapján készült. Sajátos módon a nép-nyelv „dac” templomnak nevezte, ugyanis közvetlenül az evangélikus templom elé építették.
A település legfontosabb műemléke - amely szinte megtalálhatatlan -, az egyik utolsó még meglévő magyarországi falusi zsinagóga. A hírek szerint a belső terében dekoratív falfestés van. A 80-as években magántulajdonba került, és azóta üresen áll és pusztul.

 
 
Kővágóörs több-száz éves házai közül kitűnik, egy, az átlagosnál hosszabb, és láthatóan nemrég felújított épület, a Káli-ház. Tulajdonosa Popovics László, aki jogos büszkeséggel kalauzol a július 11-én ünnepélyes keretek között megnyílt falak között. A megnyitón - amelyen fellépett a teniszpartner, Tahi Tóth László valamint Albert Gábor és Karsai István -, megtelt az amúgy jelentős méretű ház. Ott-jártunkkor, éppen Karády Katalin-estre készültek.
A gépésztechnikus végzettségű Popovics László, egy Hegesztő Kábel és Alkatrész-gyártó Kft. első embere ’98-ban „kényszer” vásárlás során jutott az akkor teljesen lepusztult épület birtokába. A faluban megtetszett neki egy eladó ház, amelyet csak ezzel a romos épülettel együtt lehetett megvenni. A táj, a település rabjaként megvásárolta, majd hogy ne csúfítsa a falu központját, rendbe hozta.
Cserhalmi György, aki nyarait gyerekkorában is itt töltötte – most Kékkúton él – az egykor moziként működő épületbe járt gyerekkorában. A felújítást követően eleinte műszaki üzletként, később borozóként működött, de a mérete arra a célra túl nagy volt. Ekkor született a döntés, hogy Kővágóörs megérdemel egy olyan épületet, ahol kultúráltan lehet igénybe venni a kor modern szolgáltatásait.

 
 
A több funkciót magában foglaló épületben – egy térben – találunk: helyben sütött édes és sós süteményeket, fagylaltozót, eszpresszót, dart’s-ot, plazmatévét, internetezési lehetőséget, biliárd-”szalont”, asztali focit, bárpultot, a környék borválasztékával, amelyet a frisscsapolású sör egészít ki. A helyiségből kilépve egy különleges árnyékolású teraszra jutunk, ahonnan a hatalmas kertben pódiummal ellátott filmvászon látható. A kertből, amely ideális pihenőhelye lehet az amúgy mostohán kezelt kerékpáros túrázóknak, hangulatos borospincébe juthatunk.

 
 
A különleges árnyékolású teraszra érdemes egy kis figyelmet szentelnünk. Ez valójában egy napkollektor, vagyis 2 az 1-ben árnyékolás, a speciálisan kialakított tetőben a napsütés vizet melegít, amely a ház melegvíz szükségletének jelentős részét kielégíti. Nagy teljesítménye miatt, Popovics László azt tervezi, hogy a nyáron „termelt” melegvizet, télre eltárolja egy szigetelt homok-ágyba vezetett, csőrendszerben. A hideg beálltával, a „hőszivattyú” elv alapján visszaáramoltatja, ezzel csökkentve a téli fűtés-szükségletet.

 
A Káli-ház tervei közt szerepel képzőművészeti kiállítások létrehozása, az épület és környezete alkalmas „alkotótáborok” megrendezésére, különböző művészeti ágak jelentős képviselőivel való beszélgetéssorozat. A kerékpáros turizmusnak egyik jelentős állomása válhat a jó adottságú ingatlanból.
Ha arra járnak, ne kerüljék el!

[ Kadelka László ] 2009-08-01 19:02:00