Borsos József kiállítása
Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Nemzeti Galériban Borsos József (fotó) festőművész, fényképész (1821-1883) kiállítása és a tárlatvezetése volt a Múzeumok Éjszakája egyik kiemelt rendezvénye. A tárlat még négy hónapig látogatható a MNG „C“-épületének földszinti kiállítótermében.
Borsos József munkáit, a mintegy 380 műtárgyból álló életművet a 1973-as kiállítása óta először, sok eddig nem látott munkájával kiegészítve láthatjuk a jelenlegi tárlaton. A műveket magyar, osztrák, horvát, szlovák és olasz köz-és magángyűjtemények anyagából kölcsönözte a Magyar Nemzeti Galéria. Borsos József közismert festményei a „Lányok bál után“ vagy a „Nemzetőr“ – a 19. század magyar festészetének ismert műtárgyai. Borsos József előbb sikeres festő majd keresett fényképész, később pedig vendéglős lett. Pályája szokványosnak igazán nem mondható. Az 1840-es évektől Bécsben él és portrékat, életképeket készít elsősorban a monarchia arisztokratáiról és családtagjaikról.

Nemzetőr
 
„Mecénásai között találkozunk például Esterházy Pál herceggel, a kor egyik leggazdagabb mágnásával, az Andrássy és Keglevich családdal, de maga a császár is vásárolt tőle egy csendéletet gyűjteménye számára. Festésmódja látványos, pompás, gyakran a 18. századi rokokót idézi; képein a ruhák, bútorok anyagai ragyognak, szinte tapinthatók. Kompozíciói változatosak, nagy műgonddal dolgozott ki minden részletet…“

Lányok bál után
 
„Bécsből hazatérve Borsos új vállalkozásba fogott: az akkor még újdonságnak számító fényképezés területén próbálta ki magát, hasonlóan több pályatársához, például Barabás Miklóshoz. Keresett fényképészként Borsos majdnem 44.000 felvételt készített; a ma ismert 3000-ből választottuk ki a tárlatunkon bemutatott 200 képet. A meglehetősen drágán dolgozó Borsos műtermét főként az arisztokrácia látogatta, de megfordultak nála a kor más kiemelkedő személyiségei, politikusok, művészek – köztük Liszt Ferenc – és a legdivatosabb hölgyek is. Fényképészi működésének fénykora a kiegyezés körüli időre tehető, ezért szerepel hangsúlyosan kiállításunkon az 1867-es országgyűlési album, melyben 360 képviselő arcképe látható. A Nemzeti Színház személyzete pedig a leköszönő intendáns számára készíttetett pompás kivitelű albumot, amelyben a teljes személyzet felvonul, köztük Erkel Ferenc hűséges kutyájával. Mindezt a Borsos korában használt fényképészeti eszközök bemutatója teszi még szemléletesebbé.“ – írja a sajtótájékoztatóra kiadott anyag.

Jókai Mór
 
A kiállításhoz katalógus készül, amely a művész festői, fényképészi munkásságáról készült tanulmányokat és grafikáinak, festményeinek műtárgyjegyzékét is tartalmazza. A Múzeumok Éjszakáján kuriózumnak számított ez a kiállítás, a régi-új anyagával, meglepetéseivel. A Magyar Nemzeti Galéria többi programja sokműfajú, érdekes, ötletes volt. Minden művészeti ág és műfaj jelen volt a kínálatban. Volt fényinstalláció és divatház, amelynek ruháit Suta Csilla restaurátor a kiállítások csomagolóanyagából, újrahasznosításra tervezett. És volt színház! Az Új Színház multinacionális színjátékot mutatott be korunk nagy problémájáról – az álláskeresésről, az állásinterjúról. Voltak koncertek, zene, zene…

Andrássy Gyula
 
Voltak tárlatvezetések óránként a Galéria többi állandó és időszaki kiállításán is művészettörténészek, a kiállítások kurátorai vezetésével. A MŰVÉSZHÁZ-ban négyszer volt tárlatvezetés, a LENGYEL ÉS MAGYAR GRAFIKA (1918-1939) és a HABSBURG NÁDORI KRIPTA éjszakai vezetése is nagyon izgalmas volt. Érdekes volt a kortárs képzőművész Gerber Pál által vezetett „A MŰVÉSZ SZEMÉVEL SZÉKELY BERTALAN ÉS FERENCZY KÁROLY“ ötlete, sokakat érdekelt, hogy mit érez és gondol egy kortárs képzőművész a két nagy mester munkáiról? WINKLER NÓRA és TOPOR TÜNDE „REJTÉLYES ELEMEK A MAGYAR FESTÉSZETBEN“ című tárlatvezetése ugyancsak izgalmas problémákat járt körül.

[ Angyal Mária ] 2009-06-27 00:02:00