Az atomzsír büntetni fog
Byron Howard/Chris Williams - Volt (2008)
A Kungfu Panda, és a Wall-e után a Disney egy új CGI-technikával készült 3D-animációt mutatott be. A Volt akciófilmeket parodizál, és a hollywoodi filmgyártás profitorientáltságán élcelődik, főhőse Volt, egy kiskutya, aki egy filmstúdióban nőtt fel.
A Walt Disney Pictures 2008-as animációs filmje, a Volt, egy olyan kutyus életébe enged betekintést, aki egy hollywoodi filmstúdió igencsak leszabályozott és izolált környezetében nőtt fel, és ehhez a létmódhoz kénytelen alkalmazkodni. A mese alapszituációja egy filmsorozat forgatása, amelyben Volt egy génkezelt kiskutyát alakít, feladata, hogy különböző veszélyek elől megvédje Pennyt, az édesapjától elszakított kislányt. Volt olyannyira azonosul szerepével, hogy szuperhősnek képzeli magát, ez pedig a stúdióból egy véletlen során kikerülve súlyos következményekkel jár. A film fő konfliktusforrása tehát, hogy Volt fejében a valóság és a fikció szinte kibogozhatatlanul összekuszálódott, de leleplező kalandok és igaz barátok (három gettógalamb, Mici, egy dörzsölt macska, T-Rex, a sorozatfüggő hörcsög, futógömbben) segítségével végérvényesen sikerül meghúzni a két világ közti határvonalat.

 

Ami a Volt-ot különlegessé teszi, hogy nyíltan felvállalja az önreflexiót, vagyis nemcsak Volt fejében mosódnak el bizonyos határok, hanem a filmben is, ami a néző szándékolt megtévesztéséhez vezet. A Volt-ban nem egyszer látható olyan jelenet, amely kimerevedő szereplőkkel, vetítőteremben, illetve vágószobában végződik. E jelenetek közben a producer, a rendező és egyéb munkatársak vitájának lehetünk tanúi, amely a hollywoodi profitorientáltságon, a lehető legmagasabb nézőszám elérésének módozatain viccelődik, persze a humornak olyan fajtájával, amely a rendszer működését inkább fényezi, mint sározza. A Volt nyilvánvalóan didaktikus szándékkal jött létre. Azt sulykolja a nézőbe, hogy amit valóságnak hiszünk sokszor csak illúzió, a tanulság pedig, hogy nem kell mindent elhinni, amit látunk. A film a hollywoodi profithajszolással szemben alternatívát is kínál: békés, vidám élet kisállatokkal, egy kertes családi házban, távol a város zajától. De ez a felkínált, illetve felvillantott lehetőség, mint megoldás annyira rövid, hogy inkább csak röpke nosztalgiázásként funkcionál egy rég letűnt, porosodó világról. A filmben a stúdiójelenetek, a sok robbantás, nagy menekülések uralkodnak, ezek tempója pedig leginkább akciófilmekből ismerős. Erre a kontrasztra mellesleg a 3D animációval készült filmbe ékelt nagyon bájos és szellemes 2D-s betétek rímelnek. A vége főcím közben is 2D-s rajzfilmet látunk, ami viccesebb, mint a teljes film, de a közönség erre a részre általában sajnos már nem kíváncsi.

 

A film főhősei, Volt és Penny a mellékszereplőkhöz képest két fakó figura, de a gyerekek nyilván imádni fogják őket, mert könnyű velük azonosulni: Penny és Volt pont úgy ragaszkodik egymáshoz, ahogy egy gyerek szokott a kihisztizett házi állatkához. Akik miatt viszont felnőttként is érdemes megnézni a filmet, a három galamb, és T-Rex, a hörcsög. A magyar szinkron is kiválóra sikerült, nagyon szórakoztató szókapcsolatok születtek, az persze kérdéses, hogy szülőként szeretnénk-e visszahallani a filmben elhangzó mondatokat gyerekeink szájából.

[ Szabó Nóra ] 2009-03-20 10:45:00