Amit az EKF-ről tudni lehet
Mennyi? 2010? Mi 2010? Mi mennyi?
2008 végén írom a cikket. Friss hír, hogy aláírták három, Pécs 2010-es Európai Kulturális Fővárosi szerepéhez kapcsolatos nagyberuházás támogatási szerződését. A konferencia- és koncertközpont, a regionális könyvtár és tudásközpont épületeire, illetve a közterek és parkok újjáélesztését megcélzó programra összesen közel 12 milliárd forintot biztosít az Európai Unió.
Az összességében 34,6 milliárd forintos beruházási program keretében a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont 7,24 milliárd forintos költségvetéséből 5,25 milliárd forint, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 5,5 milliárd forintos költségvetéséből 4,62 milliárd forint, a Közterek és parkok újjáélesztése projekt I. üteme 2,5 milliárd forintos költségvetéséből pedig 2,13 milliárd forintot tesz ki az EU-támogatás. Az önkormányzati miniszter döntése értelmében a város által igényelt 5 százaléknyi önerő kiegészítést Pécs mindhárom projekt esetében elnyerte – olvasható a pecs2010.hu honlapon. Furcsa pozitív hírt leírni, kommentálni EKF ügyben.

Pécsi Konferencia- és Koncertközpont látványterve
 

Az Opus2010 névre keresztelt csigaforma konferencia- és koncertközpontot, amely a Pécsi Filharmonikusok otthonául szolgál majd, Keller Ferenc és munkatársai tervezik, míg a Kaptár becenevű nem csak könyvtárépületet Balázs Mihály és kollégái. A parkok és közterek megújításába több irodát vonnak be, a belvárosban például a Széchenyi tér teljesen átépül, de a Tettye és a Havi hegy, az Ágoston, a Köztársaság tér, illetve Uránvárosban és Kertvárosban is jelentős munkálatok folynak majd. Az egykori Zsolnay-gyár kulturális központtá alakítására kiírt pályázatot az MCXVI Építész Iroda Kft. nyerte, a finanszírozásról még nem született megállapodás. Az ötödik kulcsprojekt eredetileg a Nagy Kiállítótér nevű intézmény lett volna, ám ennek megépítését a szűkös anyagiak miatt leállították; helyette az úgynevezett „Múzeumok utcája” rekonstrukcióját készítik elő és a Zsolnay-gyár projektbe zsúfoltak bele egy 1200 négyzetméteres nagy kiállítóteret.

Az önkormányzati és az előkészítéssel, lebonyolítással megbízott, gyakran cserélődő gárda hivatalosan mindig azt hangsúlyozza, hogy a határidőre minden el fog készülni. Mi is a határidő? 2010-ig egy év és egy hét időnk van – mert hát pécsi lennék, vagy miként fogalmazzak, ebben a városban élek lassan harminc éve. Építészekkel beszélve, és immár a kiszivárgó információk nyomán tudható, hogy a konferencia- és koncertközpont átadását 2010 október 30-ra datálták – korábban március 15-e volt a céldátum. A műszaki átadást szeptember 1-re, míg az október 30-a a hiánypótláson, használatbavételi engedélyen és beüzemelésen túljutott, kulturális rendezvények számára igénybe vehető intézményt takarja. Sem bölcsész végzettségűként, sem prózaíróként nem vagyok építészeti szakembernek nevezhető, de egy lakásfelújításnyi tapasztalattal a hátam mögött mindkét időpontot illuzórikusnak tartom, de nem csak én, hanem szakértő építészek is. És emlékszem egy akusztikai szakemberrel készített interjúra, amikor a Művészetek Palotájáról beszélt, azt mondta, hogy ideális esetben fél év lenne szükséges egy ilyen léptékű hangversenyterem akusztikájának beállításához. Na most a pécsi egy multifunkcionális terem lesz, ez esetben mennyi idő kell?

És multifunkcionális!
 

Kommunikációs alapprobléma az őszintétlenség. A média erre rá is harapott, és szinte hetente szétcincálta Pécset 2008-ban (is). Annyira szitokszóként tudatosul lassan az EKF, hogy a tocsikolás szinonimájává válik. Ha egy nem pécsivel beszélek, folyton a problémákra tereli a szót. Azt várják, hogy milyen rosszhírt tudok még, mert helyi vagyok, és majdnem bennfentes. Sokáig tudnám sorolni. Csak már unom. Hogy csak a rosszat lehet elmondani. Meg úgy tűnik, mintha ez egy speciálisan Pécsett elszúrt probléma lenne. Nem. Ugyanez a patália zajlana Debrecenben, Miskolcon, Budapestről nem is beszélve. A politikai elit – vicces ez a kifejezés – együttesen éretlennek bizonyult egy ilyen léptékű projekt levezénylésére. A politika és a pénz ma azonnal a korrupció és a pénzlenyúlás fogalmát (vagy inkább gyakorlatát) hívja elő reflexszerűen szinte mindenkiből. És tényleg, 2008 végére már a félig civileket is elhajtották a pénzesfazék közeléből. Minden EKF-es felelős vezető politikus, politikai megbízott. Ez nem lenne baj, ha eredményesen, ütemes folynának a dolgok, nem pedig megkésve, zavarosan. Ha ne lettek volna folyamatosan furcsa ügyek. Egy milliós fizetések mellett több százezres telefonszámlák, lakhatási támogatások, stb. Ha nem lettek volna nagy dérrel-dúrral beharangozott vezetők két hét, fél vagy háromnegyed év után elhajtva hidegebb éghajlatra, jelentős végkielégítéssel a zsebükben. Közpénzből csak ilyen alacsony hatékonysággal lehetséges dolgozni?

Vegyük górcső alá a Zsolnay-gyár projektet. A tervezett funkciók: 1. Bóbita Bábszínház, 2. Kéz-művész utca, 3. Üvegház – vendéglátás, 4. Inkubátorház, pincében bortrezor, vendéglátás, 5. Család- és gyártörténeti kiállítás, 6. Zsolnay-mintabolt, 7. Vállalkozói tér, 8. Eozin-Art Café, 9. Zsolnay Design Központ, 10. Zsolnay-gyár – eozin, 11. Interaktív tudományos és technikai kiállítás, 12. Pécsi Galéria – időszakos kiállítási tér, 13. Színház-, rendezvény- és multifunkcionális termek, 14. Mediátor Egyesület, 15. Pécsi Ifjúsági Központ, 16. Kortárs Művészeti Központ, 17. Gyugyi-gyűjtemény, 18. Filmelméleti és történeti szeminárium, 19. PTE Zeneművészeti Intézet, 20. PTE kerámiaoktatási és kutatási műhely, 21. PTE Képzőművészeti Doktori Iskola, 22. PTE Művészeti Kar könyvtára, 23. PTE Művészeti Kar, 24. Janus Egyetemi Színház, 25. PTE Szobrászati Tanszék – műhelyek, 26. Látogatóközpont, 27. Egyetemi menza, 28. Parkolóház, 29. Zsolnay-gyár – gyártás épületei

A Zsolnay-gyár látványterve
 

A menedzsment központ szerint mindezt a tervezett 11 milliárdból ki lehet hozni, mármint a Zsolnay-gyár kulturális negyeddé alakítását. No de, mit szól majd ehhez a pályázatnyertes kivitelező? Hallottam olyat, hogy több milliárddal is drágább lehet a végösszeg. Vajon mit cselekszik majd a megrendelő, végeredményben az Önkormányzat? Mit fognak elhagyni az építkezésből? És mikorra fog megépülni? Az építési engedélyezési terveket leadták, számos hiánypótlást kért a hatóság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Jogerős építési engedéllyel Merza Péter fejlesztési igazgató szerint 2009. január 15. után rendelkezhet Pécs városa. Ez az időpont eddig is több hónapos csúszást jelent. Végül is beton hamar megszárad, a turistaszezon meg amúgy is csak nyáron indul. Tehát másfél év alatt egy ekkora léptékű munkát meg lehet valósítani? Arról nem is beszélve, hogy ennek eredményeként a tradicionális városközpont még jobban ki fog ürülni (az első komolyabb ütést egy belvárosi pláza építése jelentette, amely hatására a sétálóutca több patinás boltja odaköltözött, s a helyükre többnyire kevésbé nívósak jöttek). A múzeumokon, a Pécsi Nemzeti Színházon kívül csak az egyre inkább jelentőségüket vesztő kultúrház jellegű intézmények maradnak, Pécs pedig ahhoz kisváros, hogy több, eleven központja legyen, ahhoz egy Berlin léptékű, szerkezetű település szükséges.

Egy más, de jelentősebb probléma, amely nem csak pécsi, hanem országosan jellemző: a politika fél a civilektől. Vagy nem is fél, hanem csak kiszorítja őket. Az EKF programkeretének terhére még 2008. október elsején nyílt pályázatot hirdetett a menedzsment központ: civilek kérhettek támogatást 2009-es rendezvényeik megvalósítására. A felhívásra 310 érvényes igény érkezett be, 1, 077 milliárd forint összegben, az elnyerhető keret 60 milliós összegre rúgott. Amúgy programra 2009-ben 900 millió jut, 2010-ben kb. 3,6 milliárd. Illetve mivel a tervezett, közel 2,4 milliárdnyi bevétel 2011-ig nehezen fog befolyni (partnerek, szponzorok, termékértékesítés, most ráadásnak a pénzügyi világválság stb., a politikusi csatározásokon túl részben ezért küldték el Mészáros Andrást, EKF főigazgatót), és akkor a csökkent összeg milyen elvonásokat eredményez majd? Feltehetően a programokra tervezett költségkeretet érintik, mert másból már nem lehet elvonni. Mindenesetre a 2010-es hivatalos programot 2009. február végére ígérték, akkor már többet lehet tudni. De az tény, hogy idén (2008) plusz 680 millió forint jutott programokra az EKF-csatornákon keresztül a kultúrára, bár ez nem a jelenlegi vezetés érdeme, hanem a kettővel korábbié. A programkínálat mennyisége és minősége is javult. A POSZT OFF szokásos színvonala mellett jó néhány megszokott rendezvénysorozat fellépői kínálata - szívesen ismétlem ezt a szót - javult. A Balkán Világzenei Fesztivál egyre erősebb, ahogy a Nemzetközi Tánctalálkozó is az, Nagy József szerepvállalása is örvendetes. Érdekes kezdeményezés az Ördögkatlan Fesztivál – a sokat hangoztatott térségi összefogás talán első valóban működni kész példája, de Szegeden is rendeztek EKF támogatásból drámaíróversenyt, a Pécsi Galériában regionális kiállítást. Úgy hírlik a Lovasi András féle Fishing on Orfű 2009-ben jelentős összegű támogatást kap – idén még enélkül működött.

A Széchenyi tér látványterve
 

Tehát, ahogyan most látszik, lesz EKF Pécsett 2010-ben, de nem az, amiről Takáts József – egykori pályázati koordinátor - beszélt, hogy léptékváltással regionális központtá válhat a város, decentralizálhat az országban, nemzetközi jelentőségűvé nőhet, a Balkán kapuja lehet kulturálisan. Ehelyett lesz egy színes, szélesvásznú fesztivál, érdekesebb, s kevésbé érdekesebb programokkal, amely a lassan megnyíló marketing keret miatt – figyeljék meg, ez lesz – egyre pozitívabb képben fog tündökölni. Hamarabb el fognak tűnni a rossz hírek az internetes portálokról, egyre több pozitív írás fog megjelenni Pécsről, az EKF-ről, mert a hirdető szava dönt. Emellett megmutatkozhat valamelyest a pécsi művészek önereje is. Ezt tekintem a legfontosabbnak, az épített örökség felújítása, bővítése, megközelíthetőségének javítása mellett (bár ki tudja, mikor készül el az M6-os, azt is 2010-re ígérik). Mert Budapestet leszámítva, sok tekintetben első ez a város. Kulturálisan. S bármilyen furcsa, most ez fog számítani. A politikusok csak a szalagokat vágják át (meg a pénzeket teszik…).

[ Balogh Robert ] 2008-12-24 10:52:00