Tavaszi séta decemberben
„Mi egy bankrablás, egy bankalapításhoz képest?” (Brecht)
Hétfő reggel, új hét, új hónap, december 1. A rádió reggeli műsora esős időt és tizenkét fok meleget ígér. A család elment, ki-ki a saját iskolájába, ideje cihelődni. Bizonyos életkor fölött, reggelente, már nehezen rakja össze magát az ember. Érződik a meleg az izületekben is. Nincs mese, indulni kell, hív a kötelesség.
A kapun kilépve, száz-ágra süt a nap, sétára invitál a tavaszias szellő, már kilenc előtt legalább tíz fok van. Az időjárás nem hallgatta a rádiót. A belváros még csendes, kifordulok a Dunapartra a Szabadság híd irányába. Már gyalog sem lehet átmenni a felújítás miatt, finiséhez érkeztek a munkálatok. A leszerelt turulok közül a Pest felőli kettő, már visszarepült a helyére. A metróépítkezés miatt alig jár autó, a buszok is nehezen, sebaj tavasz van, sétálni kell. A Vámház körúton az úttest egyik fele már elkészült. Átmennék a szűk átjárón, de megvárom, amíg egy Merci-kisbuszból kiszáll a hat munkába induló koldus, hogy ellepjék a belváros Nagycsarnok és Vörösmarty tér közti részét.

 
Tényleg meleg van, a Lónyai utca sarkán, az új bankfiók előtt ki kell gombolni a meleg pulóvert. Jé! Itt tavaly még egy étterem volt.

A Kálvin téren a metrógödör egy része már befedve, rajta a villamos sínek, hiszen rövidesen újra csilingelhetnek a vaskerekűek. Jé, itt egy új pékség, két bank fogja közre, az árakat elnézve szükség is van rájuk, jó ha kéznél vannak - ők is az utóbbi év termései. A tér túloldalán, a környéket elcsúfító üveg-monstrumok egyikében már régen, az újabban most nyílik a bankfiók.

A Múzeum körút közepén felszerelésre várnak az új hatalmas kandeláberek, karácsonyra már világítanak. A Rákóczi út sarkán – a Nemzeti Színháztól elcsaklizott telken - szintén üvegpalota, földszintjén mindét oldalra bankfiók.

A Károly körútra átérve jó érzés tölti el az ember lelkét, ha a külföldi bankoknál nem járt sikerrel, tőlük ötven méterre egy hazaiban próbálkozhat. Az Alexandra könyváruháznál ismét a napos oldalon, lekívánkozik a kályhaként melegítő pulóver. De kár, hogy ilyen időben nem sétálgathat az ember kedvére. Két házzal arrébb tábla a falon, valaha az itt állt fogadóban voltak Pest első színházi előadásai. Nem fogják kitalálni, most mi működik a házban – bank. Szívemet melengető érzés elsétálni egykori vívótermem előtt. Mennyi izzadságcseppemet őrzi – a remélem már kicserélt – linóleum padló.

A Budapesti Kamaraszínház két stúdiója „kitelepült” a Károly körútra az egykori MTI üzletet elfoglalva tájékozódhatunk a programjaikról.

A Király utcát elhagyva, milyen meglepetés - egy éve még nem volt itt – végre egy bankfiók. A Nemzeti Gödörrel átellenben most szállítják, az egykori edény üzletbe az új bank bútorait. Az Andrássy út sarkán, a bank előtt újságos bódé. Megveszem a december havi Súgót, a színházi programokkal – egyre több helyen játsszák a Koldusoperát.

Régen azt hittük, ez csak Brecht meséje…

[ Kadelka László ] 2008-12-11 18:18:00