Aba-Novák, a barbár zseni
Életmű-kiállítás a debreceni MODEM-ben
Majd’ fél évszázad, 46 év után tekinthetők meg ismét életmű-kiállításon Aba-Novák Vilmos (1894–1941) alkotásai. Magyarország legnagyobb egybefüggő kiállítótermében, 1300 négyzetméteren kapott helyet az április 21-től július 6-ig nyitva tartó látható mega-tárlat. Több mint 200 olajképet, grafikát, pannó-terveket, a kortársak analógiaképeit is bemutatnak a debreceni MODEM kiállításán.
 
A korabeli feljegyzések szerint ugyanis a 1937-es párizsi világkiállítás nagydíjáról döntő zsűri elnöke, Pablo Picasso így kiáltott fel, amikor megpillantotta Aba-Novák monumentális művét: „Ki ez a barbár zseni?”

Ki volt valójában a barbár zseni?
Rövid életrajz

Aba-Novák Vilmos 1894. március 15-én született Budapesten. A tízes években rajztanári tanulmányokat folytatott, majd az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített. A húszas években rendezte első kiállításait. 1926-ban elnyerte a Szinyei Társaság grafikai díját, majd 1928-ban a nagydíjat is. 1928-tól kezdve rendszeresen kiállított a Velencei Biennálén. 1929-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként az olasz fővárosban töltött néhány hónapot, 1930-tól pedig egyre kedveltebb alkotóhelyszínévé vált a Szolnoki művésztelep. 1931-ben Milánóban és a pittsburgi Carnegie Institute-ban állított ki. 1932-ben a páduai Egyházművészeti Kiállításon aranyérmet nyert, valamint Budapest főváros jubileumi nagydíját kapta. 1933-ban állami kis aranyérmet kapott. 1934-ben a londoni Knoedler Galériában állít ki. 1935-ben a New York-i Silberman Galériában mutatkozott be, majd a pittsburgi Carnegie Institutban állított ki. Az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert, a Fraankel Galériában székely népélet képeiből rendeztek kiállítást. A bécsi Magyar Kiállításon Vindobona érmet kapott. A budapesti Nemzeti Kiállításon állami kisaranyéremmel díjazták. A chicagoi Modern Múzeum F. Blair Prize kitüntetését is megkapta. 1939-ben Corvin koszorút, 1940-ben a Velencei Biennálé nagydíját kapta meg. 1941. szeptember 29-én negyvenhét éves korában Budapesten hunyt el. Megkérdőjelezhetetlen: Aba-Novák Vilmos a modern európai festészet jelentős mestere volt. Rövid élete alatt olyan jelentős nemzetközi sikersorozatot könyvelhetett el, amely azóta is példátlan a magyar képzőművészetben.

 
A nagy kiállítótermek által sokáig politikai-ideológiai okokból mellőzött festőművész alkotásai több mint hetven helyről – magyar és külföldi, köz- és magángyűjteményekből – érkeztek a kiállításra.
A tárlat kurátora Molnos Péter művészettörténész. A kronologikus tematikával felépülő kiállításon a korai korszak tájképeitől, az itáliai ösztöndíj és a New York-i időszak festményei mellett a híres cirkusz-sorozat alkotásai, a falkép-tervek, a pannók és freskók vetített reprodukciói, valamint a szolnoki és erdélyi alkotások is helyet kaptak.
A tárlat további különlegességei közé tartozik, hogy néhány jellemző hamisítvány is ott van a falakon. Aba-Novák ugyanis azon kevesek közé tartozik, akit már életében, a harmincas évektől kezdve hamisítottak. Ugyancsak érdekesség, hogy az életmű-kiállításon szerepelnek azon művészek alkotásai is, akikre jelentősen hatott Aba-Novák festészete (olyan neves alkotók találhatók köztük, mint például a világhírűvé lett Hantaï Simon). A tárlat dokumentációs részében számos meglepetésre bukkanhatnak az érdeklődők (ilyen például a fotóművész André Kertész eredeti felvétele a festő műterméről).

 
Az elmúlt hetekben példátlanul nagy építési munkálatok folytak a Modem II. emeleti kiállítótermében. A festőzseni munkáinak kiállításához összesen 1600 négyzetméter vendégfalat húztak fel a debreceni szakemberek – hazai művészeti tárlaton korábban soha nem épült még ilyen hatalmas installáció. A festményeket és grafikai munkákat hordozó falak mellett a Modemben látható lesz Aba-Novák Vilmos korabeli műtermének, valamint az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának méretarányos rekonstrukciója is. Itt kapott helyet a művész híres pannójának rekonstrukciója, amelyhez a tárlat címe is köthető: Aba-Novák, a barbár zseni.

 
A szervezők mindent megtesznek azért, hogy mihamarabb Magyarországra érkezzen és még a kiállítás nyitva tartása alatt bemutathassák a MODEM-ben azt a szenzációs filmet, melyet Aba-Novák 30-as évek-béli New York-i tartózkodása alatt a mesterről festés közben rögzítettek. Nemrég derült fény arra, hogy a több mint 1 órás színes felvétel nem semmisült meg, azt a City College archívumában őrzik. A film minden szempontból rendkívüli jelentőségű, hiszen ilyen hosszú, és ráadásul színes felvételt ebben a korszakban egyetlen magyar művészről sem készítettek.
A kiállítás hivatalos katalógusa a MODEM és a Népszabadság közös kiadásában jelent meg, nagyméretű színes, 152 oldalas, album-jellegű könyvként. A több mint 140 színes reprodukciót és részletes bevezető tanulmányt tartalmazó kötet ára 3900 Ft.

 
Aba-Novák műveinek aukciós áralakulása jól tükrözi a festő egyre nagyobb sikereit: a tempera-farost és olaj-vászon, nagyjából 100x100 centiméter méretű képek magyarországi nyilvános aukciókon elért nettó leütési árait vizsgálva kitűnik, hogy az Aba-Novák-művek vásárlása remek befektetés volt az időben ébredőknek. Az utóbbi évtizedek aukciós tapasztalatai bebizonyították, hogy Aba-Novák festményei már középtávon is megtöbbszörözték értéküket! Míg 1961-ben 8200 forintos leütési árat ért el egy, a fenti kondíciókkal bíró Magyar falu vasárnap című kép, addig 1980-ban Aba-Novák festményei elérték, sőt meghaladták a 100 ezer forintos értéket, így például a Vásár és a Székelyfalu is 150 ezer forintért cserélt gazdát. 1995-ben a művei átlépték az egymillió forintos határt – mint ahogy azt a Dudát fújó olasz férfi című olajkép 1 700 000 forintos leütési ára is bizonyítja –, majd hét év múlva a tízmillió forintos értéket (ekkor már 13 millióért kelt el a Komédiások című, temperával festett kép). 2005-ben a Vurstli című festményt 36 millió forintért cserélt gazdát. A debreceni kiállítás legértékesebb alkotása, a Fény című főmű értéke 200 millió forint.

Ez minden idők legdrágább, magyar képzőművész munkásságát bemutató kiállítása: a biztosítási érték meghaladja a 4 milliárd forintot.

 
Aba-Novák, a barbár zseni
Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítása MODEM, Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.
2008. április 21. – július 6.
Megnyitja: Rockenbauer Zoltán művészettörténész
A kiállítás kurátora: Molnos Péter
Szervezési partner: EDGE Communications
A kiállítás főtámogatója a Raiffeisen Bank, támogatója a UPC Magyarország.
Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig, csütörtökönként 12-től 20 óráig
Elővételi jegyvásárlás: www.jegymester.hu

2008-04-24 13:02:00