Bob Marley után szabadon
II. BattaDem reggae fesztivál (Pécs, 2007. március 15-17.)
Magyar együttesek mellett svájci és angol formációk is felléptek a BattaDem Fesztiválon. A reggae-, és rasztakultúrák kedvelői a koncerteken túl előadásokat, ételkóstolókat, reggae, ska tehetségkutató versenyt is láthattak. Interjú Kerekes Kornéllal (fotó), a fesztivált szervező Intermagyar Kulturális Egyesület elnökével.
-Elég triviális kérdésnek tűnhet, de mégis, miért pont reggae fesztivál? Egyébként is divatos az elnevezés, és szinte minden nagyobb városban van már tavaszi fesztivál, van Volt, Sziget, Hegyalja, van Kapolcs. A reggae még ritkaságnak számít?

-Ha nem is ritkaságnak, de sokan felkapják rá a fejüket. Magyarországon sem hiánypótló az elnevezés, hiszen ott van a Reggae Camp augusztusban. Nem is ilyen célok vezettek minket. Sokan vagyunk, akik szeretjük a reggae-t, hát tavaly úgy gondoltuk, mi csináljuk a fesztivált. Kapóra jött a kapcsolat a pécsi Zagastic együttessel. Tavaly így kezdődött az egész, hogy szervezni akartunk nekik egy koncertet.

Kerekes Kornél
 

-Azoknak, akik nem ismernék: a Zagastic lassan öt éve működő együttes, meglehetősen jó bizonyítványokkal. Nem túlzás, és vállalható, hogy már fenyegeti a Magyarországon eddig unikumnak számító, a műfajban itthon egyeduralkodó Ladánybene 27-et. Keresztes hadjárat az ismeretlen reggae zenészekért?

-Az egyesületünk nem titkolt célja, hogy legalábbis Pécsett összefogja azokat a zenészeket, együtteseket, akik igényes élőzenét játszanak. Gondolok itt akár a rockzene, akár a népzene művelőire, vagy éppen bárzongoristákra, bálzenészekre. Mindenkire, az egyetlen kitétel, hogy élő zenét játsszon.

-Ez így is elég széles kört érint, nem gondolod?

-Hát, egységben az erő. Ha segítjük egymást, sokkal előrébb juthatunk. Nem kell irigynek lenni, vagy kigáncsolni a másikat. Én még hiszek abban, hogy valaki azért zenél, mert élvezi, és ezt másokkal is meg akarja osztani.

Zagastic
 

-Ez megint elég idillikus, de legyen. Visszatérve a fesztiválra, áruld el, mi az a „battadem”?

-Sajnálom, ez nem publikus, pontosabban nehéz lenne körülírni. Aki kicsit mélyebben ismeri a raszta kultúrát, az valószínűleg tudja.

-Jó, nem firtatom, maradjunk abban, hogy valószínűleg angol eredetű csökevény szó. Megérte háromnaposra duzzasztani a rendezvényt? Voltak olyan időszakok, amikor elég szellős volt a színpad előtti tér.

-Három nap alatt több mint 1200 látogatónk volt. Bevallom, többre számítottunk, de a négynapos hétvégére sok egyetemista hazautazott. A támogatóinknak hála, és itt kiemelném a várost és a Baranya Ifjúságáért Kht.-t, a rendezvény költségvetése nullszaldós lett. Az is igaz, hogy reálisan gondolkozunk, nem is számítottunk anyagi sikerre.

-Pedig szép számmal jöttek látogatók több nagyvárosból is. Jövőre, persze szerencsésebb időpontválasztás mellett lesz BattaDem?

-Okvetlenül. A Sziget Kht. felvette velünk a kapcsolatot, szeretnének együttműködni. A tapasztalat az mutatja, hogy csak így lehet fennmaradni, érdemes az árral úszni. A minőség csak javulni fog. Idén a város legjobb hangtechnikája, és a legjobb hangtechnikusa segített, és bár nem volt probléma, majdnem kevésnek bizonyult. Tavaly például megadták magukat a hangfalak. Mi évről-évre bővülni akarunk, több külföldi előadót felvonultatni, ehhez már több pénz, és pesti minőségű hangszerelés kell.

-Nem lesz veszélyeztetve a tapasztalt békés, barátságos hangulat?

-Nem hiszem. Attól, hogy kapunk máshonnan segítséget, az érdeklődők köre megmarad. Szerintem mindenki jól érezte magát, a biztonsági őröknek semmi feladatuk nem volt, ami azért szokatlan. Se kötekedés, se verekedés. Mindenki azért jött, hogy jól érezze magát, hogy jó zenét hallgasson.

Rascasse - egy fellépő együttes
 

-Képviseltette magát minden korosztály, bár a látogatók többsége meglehetősen fiatal volt.

-Voltak idősebbek is. Egyik délután egy közelben lakó idős hölgy jött be, hogy mi van itt? Karon fogtam, körbevezettem, megmutattam neki mindent, aztán mosolyogva hazament. Utólag esett le, hogy biztos ő volt az egyik közelben lakó notórius feljelentő. Mindenestre a rendőrség sem jött ki a három nap alatt.

-Biztos másutt akadt dolguk. Összegezve, elégedettek lehettek?

-Hát, van még min javítani. Nem volt például elég szemetes, és nem lehetett a büfében cigit venni. De szép is lett volna, ha minden elsőre összejön.

-A tapasztalatok szerint a reggae-t kedvelők, és a marihuánát szívók tábora között nagy az átfedés.

-Kétségkívül van némi kapcsolat, de ezt így kijelenteni pontatlan, és nagyon erős. Mindkét dolog egy ember döntése, de az egyik nem vonzza maga után a másikat. Ismerek olyan reggae zenészeket, akik soha életükben nem szívtak, és egészségesebben élnek, mint a nagy többség.

-Kinek van ma szüksége a reggae életérzésre, vagy zenére Magyarországon? Egyáltalán, lehet őszinte egy olyan gondolkodásmód, melynek gyökerei teljesen más, afrikai kultúrákból származnak?

-A reggae mindenkihez szól. Lelkiállapot, egyfajta pozitív gondolkodásmód. Meglepően sok rajongó, követő van, még ha le is számítjuk a felszínes embereket. Ebben a zenében, és a gondolkodásban a szabadsága jó. Van egy kötött része, vannak bizonyos szabályai, de ezek tulajdonképpen egyénre szabhatóak, alkalmazhatóak. A dolog úgy néz ki, hogy mindenki hozzárakja a sajátját, a magáét. Ebből valami egészen különleges elegy keletkezik, elég néhány kelet-európai reggae zenekart meghallgatni, hogy megértsük ezt az összeolvadást.

[ Mester Zoltán ] 2007-04-25 16:00:00