“Adventtől Karácsonyig”
Naiv festők a KUSZA-ban
Naív festők karácsonyi kiállítása nyílik “Adventtől Karácsonyig” címmel a KUSZA galériában, 2006. december 12 – én. (Dél-Budai Kulturális és Szabadidőközpont XXII.Nagytétényi út 31-33). A kiállító alkotók Juhászné Albert Rozália, Mándoki Halász Zsóka és Török János a magyar naív festészet kiválóságai.
A naív művészek olyan alkotó emberek akik idősebb korukban gyermekien tiszta, sajátos valóságábrázolással, “tündéri realizmussal” mutatnak be egy már majdnem elfelejtett világot. Többnyire a végigdolgozott civil élet után, saját örömükre, családjuk és közvetlen környezetük biztatására és gyermekkori emlékeik újraélésére kezdenek festeni.Valóságismeretük az ábrázolt világ belső átélésére épül. Spontán kialakult képi gondolkodás, tárgyszerű ábrázolásmód, “népi realitás”, sajátos világlátás, keresetlen kifejezési forma és nyílt természetesség jellemzi munkáikat. Az összegyűjtött tapasztalat , a nehéz sors és az általában kemény élet létélménnyé változnak műveikben.
A hagyományos magyar paraszti életet a falusi munkákkal, vallásos ünnepeivel és népszokásaival ábrázolják. A hitélet képeit és az általános emberi értékeket festik, amelyek számukra a hétköznapi morált és az esztétikai mércét jelentik. A naív festő a tárgyalkotó népművészethez, a zenéhez, tánchoz és a kézművességhez hasonlóan még akkor is egyedit hoz létre, ha a naív alkotó - megtalálva saját kifejezési lehetőségét önálló - jelrendszert teremt.

Halász Zsóka
 
Halász Zsóka
 
A naív festők elődeit a tulipános ládák és a kazettás mennyezetek virágornamentikáinak festői között kell keresnünk. De elődeik voltak a mutatványosok kellékeinek faragói-festői és a falusi pingáló asszonyok is. A civilizáció és a sorozatgyártás, a tömegkultúra elterjedésével a tárgyformáló népművészet új értelmet kapott. Ekkor kezdte reneszánszát élni a naív festészet is. Az individum megőrzése, az ember egyediségének és egyéniségének hangsúlyozása és valami, a naív festő számára fontos dolog, a hit, a történés,az emlék közlésének vágya volt az eredeti indíttatás. A legjobb naív képek jellemzője a gondolat, a tartalom és nem az öncélú tetszeni-akarás.
Magyarországon már 1934-től rendeztek naívoknak - akiket akkor még “őstehetségnek” neveztek -, kiállításokat. A naív festészet újabbkori reneszánsza a hetvenes években indult és a kecskeméti Naív Múzeum létrehozásával kapott a tárgyformáló népművészettel azonos figyelmet.

Halász Zsóka
 
Juhászné Albert Rozália
 
Amikor a KUSZA (Dél-Budai Kulturális és Szabadidőközpont XXII. Nagytétényi út 31-33.) az advent idejére ezt a kiállítást választotta, az indíttatást feltehetően a fenti gondolatok valamint a jelenkor történései és a naívok életérzése közötti ellentét adta. Tiszta fényeket, igazi várakozást és lelki csillogást, készülést igérnek ezek a képek az Ünnepekre. A kiállítás az elmúlt karácsonyon Bécsben a Collégium Hungaricumban volt látható. A három kiállító életútja érdekes adalék a fentiekhez.

Török János 76 éves elmúlt. Az alföldi tanyavilágban született, majd katonatiszt lett. A gyermekkori iskolai rajzsikerek emlékére a leszerelése után kezdett újra festeni, 1985 óta állít ki. 1987-ben már templomi stációkat festett megrendelésre. A katolikus ünnepekhez kötődő népszokásokról festett képeiből naptár is készült. Különösen szépségesek paraszti szobabelsői, kemencével és gerendás mennyezettel, a kalotaszegi motívumokat feldolgozó képei. Számos díj, elismerés, katalógus tulajdonosa.
Kecskeméten a Naív Múzeumban találhatók munkái. Japánban és Kanadában, a Fülöp szigeteken és itthon vannak gyűjtői.

Juhászné Albert Rozália
 
Juhászné Albert Rozália
 
Juhászné Albert Rozália 78 éves múlt.A kézműves családban ahová született az ácsmesterség, a szövés-fonás anyanyelvi szintű foglalkozás volt. Civil foglalkozása varrónő. Csík megyéből származik, képeiben benne van a székely visszafogottság, a kevés beszéd- kevés jel, a végletekig leegyszerűsített jelrendszer, a csend és az érzelem. Bár az életét nagy boldogságban Szabolcsban élte le, ahol egy másfajta közösség fogadta be, mégis meghatározó számára a székely eredet. Képek sorozatában dolgozta fel Krisztus szenvedéstörténetét.
Képei vannak Kecskeméten a Naív Múzeumban és külföldi magán és kögyűjteményekben.

Halász Zsóka 6o éves Mándokon született szegényparaszti családból. 14 évesen dolgozni kezdett, Csepelre került, ott ment férjhez és ma is ott él. Munkanélküliség, korai nyugdíjazás előzték meg az ő utolsó tízenegy évben alkotott naív képeit, és menekülés. Menekülés a rideg valóságból a múlt szép emlékeibe, Nála a víz a húsvéti locsolóvíz, a hó a Szent este, a fájdalom a piéta, a szeretet az adventi várakozás és a karácsonyi este, a gyerekek boldog játékai. Falusi képeinek témái a susinkafűzés, az almaszedés, a káposztataposás – a munka - és napraforgót csipegető fácánok. Ma már nemcsak a falu életéhez hanem a városi életformához is kötődik, megfesti a városi madárházat, a gesztenyefasor piros padjait.
Képei Nigériától az USA-ig magán és közgyűjteményekben vannak.

Török János
 
Török János -
 
Mindhárman számos díj és kitüntetés birtokosai. A kiállítást a KUSZA-ban 2006. december 12 – december 31 között naponta 8-20 óráig tekinthető meg.

Angyal Mária
Művészettörténész

2006-12-09 11:02:00